Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - Az ügyvédek karácsonyfája

Ai ügyvédek karácsonyfája Ügyvédség. X Az ügyvédek karácsonyfája. Irta: Dr. Pap ,Jó;*cf a budapesti ügyvédi kamara elnöke. Karácsony hete van, áhitattal nézek a szerelet ünnepe elé, amely megadta az emberiségnek a Megváltót és eszembe jutnak a bibliának szavai: „Uj eget és földet várunk, amelyekben igazság lakozik." Valóban rá férne a magyar ügyvédségre az uj ég, amely derültebb legyen az elmúlt évek horizontjánál, az uj föld, amely ne legyen oly terméketlen, mint az utolsó években volt és uj igazság, jobban mondva több igazság. A magyar ügyvédség 18(57. óta várja regenerációját, de ugy látszik hiába várja. A mult század utolsó negyedében azzal biztatták az ügyvédséget, minden jóra fog fordulni, ha megvalósítják a kir. táblák decentralizációját, megalkotják az uj polgári és büntető perrendtartást, ha szakitunk az egész vonalon az Írásbeliséggel, behozzuk a szóbeliséget és közvetlenséget s a bizonyítékok szabad mérlegelését. Mind ez megtörtént, a polgári perrendtartás a háború első évében életbe is lett léptetve, de nem volt még alkalmunk érezni ezen modern és majdnem kifogástalan törvényalkotásnak jótékony hatásait, mert a rendkívüli hatalom gyakorlásáról szóló törvény alapján a kormány a háború és a forradalmak alatt kénytelen volt igen sok változtatást eszközölni ugy az alaki, mint az anyagi jog terén. A háborús jog semmi esetre sem hatott üdvösen és serkentőleg az ügyvédségre és az ügyvédi keresetre. Háború előtt is nagy volt már a karban a túlzsúfoltság, a háború alatt és közvetlenül a háború után az még. növekedett a megszállott területekről beözönlött ügyvédekkel s azon tisztviselőkkel, UKik ügyvédi oklevél birtokában Csonka-Magyarországon ügyvédi irodát nyitottak. A törvényhozás és az igazságügyi kormányzat ily súlyos viszonyok dacára nem részesiti az ügyvédi kart olyan istápolásban, mint a minőt ez a kar nemcsak saját érdekében, de a közérdek szempontjából is megérdemelne, e helyett azonban olyan igazságügyi politikával találkozunk, amely már is erősen megboszulta magát és amely, ha igen gyorsan nem szakitunk ezen irányzattal, az ügyvédséget alaposan és gyökeresen végromlásba sodorhatja. Az ügyvédség működési körét mindig szűkítették, a helyett, hogy ujabb kinálkozó munkaalkalmakról gondoskodtak volna, sőt ha önként kínálkoztak ilyen alkalmak, ezektől is távol akarták tartani az ügyvédséget pl. a képviselet az Országos Földbirtokrendező Bíróság előtt.