Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A nyugdijvalorizáció kérdése az átértékelési javaslatban

A nyugdijvaloriiáció V, De meg egyébként is a 26. §. 3-ik bekezdésében foglalt intézkedés nem is eonsequens, mert ha a jogerős bírói itélet kisebb összegben állapitotta meg a nyugdijat, mint amely az arányszám alapján lenn emegállapitandó,ugy nem mondja ki, hogy az arányszám közzétételét követő hó 1. napjától kezdve az arányszám értelmében megállapított járandóság illeti meg. Ha tehát a javaslat a harmadik bekezdés értelmében fogadtatnék el. ugy szerintem fent előadottak az osztó igazságnak rnegfelelöleg kiegészitendök. A 26-ik §. utolsó bekezdése kimondja, hogy ha a járandóság átértékelésére a 19. §. irányadó, a kötelezett t. i. részvénytársaság vagy szövetkezet, az arányszám közzétételéig méltányos előleget köteles fizetni. K rendelkezésnek a javaslatban nincsen szankciója. Mi a helyzet ugyanis, ha a részvénytársaság vagy szövetkezet nem hajlandó méltányos előleget adni? Fordulhat-e ez"esetben a nyugdíjas a bírósághoz V Ma igen és az arányszámok a legrövidebb időn belül nem publikáltainak, ugy újra a perek özönével fogunk szemben állani. Végül rá kell térnem a javaslat egyik legerősebben támadott $-ára. a 40-ik $-ra, mely az arányszám megváltoztatása iránti kérelem feletti eljárás módozatait szabályozza és pedig olyképen, hogy ezen kérelem fellelt a m. kir. Kúrián alakuló külön bíróság határos i ml okolás nélkül, a feleknek írásban vagy szóval történt meghallgatása és szükség esetében a Pénzintézeti Központ Írásbeli szakértői véleményének megszerzése után. Jogpolitikai szempontból a fentieket felette elhibázott és hiányos rendelkezésnek tartom. A külön bíróság felállítása elvileg helyes: azonban, ha az mint bíróság szerepel, ugy kell, hogy az fel is ruháztassák mindazon kellékkel, melyek elválászthatlanok a. bíróság jellegétől. Elsősorban tehát szükséges, hogy a vonatkozó határozat indokoltassék, veszélyes volna belevinni a köztudatba az indokolás nélküli érdemleges bírói határozatok lehetőségét kiilö nősen olyan kérdésekben, melyek az egyik félre nézve feltétlenül existentiális jellegűek. Maga az indokolás e tekintetben semminemű megnyugtató magyarázattal nem szolgál. Nézetem szerint azonban azon rendelkezés causalis nexusban látszik lenni a 40-ik §. azon intézkedésével, mely szerint a F'énzintézeti Központ szakértői véleménye zárt borítékban kezelendő és azt a felek nem tekinthetik meg.