Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A nyugdijvalorizáció kérdése az átértékelési javaslatban

14 Dr. Schwartz Tibor igazán nem állapítható meg, hogy a javaslat az átértékelt nyugdíjfizetésére, a munkaadót, vagy az önálló jogi személyiséggel bíró nyugdíjintézetet akarja-e kötelezni. Az indokolás az önálló jogi személyiséggel biró nyugdíjintézeteket pusztán ..a technikai kezelés egyszerűsítése érdekében létesített formalitásoknak" tekinti. Ezt a megjegyzést azonban nem találom helyt állónak, mert bizony számos olyan nyugdíj intézet van, mely puszta formalitáson tulmenöleg vonja keretébe a nyugdíj fizetésére vonatkozó anyagi rendelkezéseket is. Helyesebb és világosabb lenne tehát, ha a javaslat kimondaná, hogy a nyugdíjért, még önálló jogi személyiséggel biró nyugdíjintézet esetében is, a munkaadó felelős, egyetemlegesen a nyugdijintézettel. Valószínűleg a javaslat is ezt tartotta szem előtt, mert anomália lenne jogi teehnikai szempontból egy jogi személyt, egy tőle formailag külön álló másik jogi személy (munkaadó) vagyoni viszonyai alapján marasztalni. Rendkívül veszélyesnek tartom a javaslat 26. §-ának 2-ik és 3-ik bekezdését A második bekezdés ugyanis a felek egyezségét a nyugdij felemelése tekintetében szent és sérthetlennek mondja ki, függetlenül a törvény életbelépte utáni arányszámra. Viszont, ha a törvény életbelépte előtt kelt jogerős bírói ítélet olyan járandóságot állapított meg magasabb összegben, amelynek átértékelésére az arányszám irányadó (19. §.), a jogosultat az arányszám közzétételét követő hó 1-sö napjától kezdve, nem a jelen törvény életbelépés előtt bírói ítélettel meghatározott magasabb járandóság, hanem az arányszám értelmében megállapított járandóság illeti meg. Kzt a rendelkezést elsősorban jogpolitikai szemponthói kifogásolom. Veszélyes kísérletnek tartom ugyanis, hogy jogerős birói Ítélet sankciói a törvényes perrendtartásban foglalt eshetőségeken kívül is, hatálytalaníttassanak. A köztudatban feltétlenül és jogosan is visszatetszést szülne az az intézkedés, mely jogerős birói ítélet hatályát függővé tenné egy részvénytársaság vagy szövetkezet számtani műveletétől. Nagy rést ütne jogrendszerünkön, ha bevinnök ineidentaliter is azt a lehetőséget, hogy jogerős itéiet hatálya perújítás nélkül is megszüntethető. Ezen nagy elvvel szemben nem tartom elegendőnek és megnyugtatónak az indokolás azon érvét, mely szerint „ugyanazon vállalat alkalmazottainak egy erdő mértékben átértékelt járandóságokat kivátiatos adni".