Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / Tartalommutató - 1926 / 1-2. szám - A nyugdijvalorizáció kérdése az átértékelési javaslatban

A nyugdíjvalorizáció Nézetem szerint elképzelhető, hogy a vállalat vagyonúimentési %>-;i kicsiny lesz, annak dacára a jelenleg elért üzleti eredményhez képest, a nyugdijak>méltányos és a vagyon °/o-ot meghaladó felemelése, a vállalat vagyoni romlását nem vonná maga után. Nem tartom helyesnek a javaslat azon intézkedését, mely a 18-ik §-han kimondja, hogy a nyugdijjáramlóságnak átértékelt összege nem. haladhatja meg a pénzértékesökkévéscböl eredő hátrány teljes kiegyenlítését. Ez a rendelkezés az elvnek feláldozza a lényeget — és folyik a javaslatnak azon elgondolásából, mely szerint a nyügdijtartozás osztozik többi pénztartozások sorsában, Az alsóbb kategóriájú alkalmazottaknál ugyanis gyakori eset, hogy a békebeli fizetésnek l(X)9/o- arany alapon eszközölt valorizálása is alul maradna azon az összegen, melyet a lelek a kötelem célját tekintve, annak megkötésekor szem elölt tartottak. Teljesen figyelmen kívül hagyja a javaslat azt a körülményt is, hogy a nyugdijak átértékelésénél figyelem fordítandó ;i hasonló jellegű aktiv alkalmazottak ezidőszerinti illetményeire. A gyakorlati példák ugyanis azt mutatják, hogy egyes vállalatoknál a hasonló kategóriájú aktiv alkalmazottak ezidöszerint elérték sőt sok esetben tul is haladták a 100% békeparitást ; már most ha az ilyen vállalatok vagyonátmentési w/o-a csekély lesz (mi elképzelhető.) ugy feltétlenül nagy aránytalanság fog mutatkozni a nyugdijasok és aktiv tisztviselők járnndóságai között. A dolog lényege tehát, hogy a vagyonátmentési % aránya egymagában, a nyugdijak átértékelését illetőleg nem igen fog megnyugtató eredményekhez vezetni. Az önálló jogi személyiséggel biró nyugdíjintézetek ügyét sem szabályozza a javaslat, mit nagy hiánynak tartok. A bírói gyakorlat a nyugdíjintézeteket a nyugdíj felértékelési pereknél teljesen figyelmen kivül hagyja és az átértékelt nyugdíj fizetésére, jmég ha a nyugdíjintézet önálló jogi személyiségét meg is állapítja a szolgálatadót kötelezi. Helyesen jegyzi meg Dr. Proszvimmer Béla is fent idézett cikkben, hogy a javaslat e kérdés világos szabályozása elől kitérni látszik. A javaslat 24. §-a kimondja, hogy a nyugdij átértékelésére a szolgálatadó vagyoni helyzete irányadó akkor is, ha a járandóság fizetésére nem a szolgálatadó, hanem az ő anyagi hozzájárulásában részesülő és keretében külön jogi személyként alakított nyugdijegyesülel, intézet vagy alap köteles. Nem szenved kétséget, hogy ezen szövegezés mellett