Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1926 / 4-5. szám - Az uj kényszeregyességi rendelet. 1. r.
141 ügyelő-kinevezés, biztosítási intézkedések, feljegyzés költség stb.) Azután átteszi az eljárást az OHE-hez, kivéve, ha be van igazolva az előzetes OHE eljárás sikertelensége. A bejelentések már oda futnak be, még pedig bélyegmentésen. Az OHE a beje!entcsek beadására kitűzött véghatárnaptól számított 30 nap alatt vagy létrehozza az egyességet, vagy nem. Létrejött az egyesség akkor, ha 75%-c-s tőke-többség elfogadta. Mindkét esetben, azaz- mindig visszakerül az ügy a bírósághoz, ha létrejött az egyesség, alaki hibája nincs, jó erkölcsökbe vagy törvénybe nem ütközik és az érdekeltek észrevételt nem adtak be ellene, a biró jóváhagyja és evvel k. e. hatályát nyeri; ellenkező esetben a biró alaki pótlást rendelhet, lényegtelen észrevételeket tárgyaláson kivül viszszautasithat, minden más esetben pedig észrevételezési tárgyalást tart és annak eredményeké]) jóváhagyja a magánegyességet, vagy pedig lefolytatja a birói k. e. eljárást, mintha magánegyességi eljárás nem is lett volna. A magánegyességi eljárás szabályozását a R. az OHE ügyrendjének, illetve alapszabályainak engedi át és csak 3 általános szabályt állit fel: 1. hogy erre az eljárásra is értelemszerűen állnak a birói k. e. elj. szabályai; 2. hogy az egyesség törvénybe, jó erkölcsökbe, a paritás creditorum elvébe nem ütközhet és bizonyos alakiságokat be kell tartania; 3. az elfogadó hitelezőknek >zavazatrajogosultaknak kell lenniök és az adósnak vagyoni állapotát lényegileg hiven kell előadnia. Az OHE szervei ezen szabályok betartásáért fegyelmileg felelősek; egyébként, azaz magánjogi hatályukban azonban ezen szabályok jórészt leges mmus quam perfectaek: azaz tilosak, de az ellenükre létrejött egyességhez még sem nyúlhat hozzá a biró. Lex perfecta: a törvénybe, jó erkölcsökbe, pótolhatatlan alaki hibákba ütköző egyesség tilalma. Az ilyen egyességet hivatalból nem hagyja jóvá a báró. Itt csak az az érdekes kérdés merülhet fel, hogy a k. e. E. szabályaiba ütköző egyesség jóváhagyása megtagadható-e azon a oimen, hogy törvénybe ütköző cselekedetre kötelez? Nézetem szerint nem; még pedig nemcsak abból az okból, hogy a R. nem törvény, hanem csak törvény alapján kibocsátott R„ hanem azért is, mert e generális szabály mellett még külön fel vannak sorolva a R. egyes tilalmai, mint észrevételezési okok; pl. a hitelezői egyenjogosultság megsértése, amiből az folyik, hogy K. egyéb szabályainak negligálása nem minősül törvén v be ütközőnek. Pl. ha az adós megrosszabbitja az. ajánlatát, vagy akár a minimalquóta jdá száll, a hitelezők pedig elfogad-