Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 4-5. szám - Az uj kényszeregyességi rendelet. 1. r.

140 utóbbi a kény szer egy ességi kérvény beadását megelőző, illetve elhárítani kívánó magánegyezkedés. Az adósnak épúgy, mint eddig, ezután is módjában fog állni hitelezőivel bármikor magánegyességet kötni, mielőtt a bírósághoz fordulna. Abban sincs különbség, hogy ezen egvesség közvetítésére az adós azt a hitelvédelmi szervezetet kéri fel, amelyiket akarja; a különbség csak abban van hogy ha az adós olyan hitelvédő egylethez fordult, amely nem mint az újonnan alakult Országos vagy Vidéki H. E. tagja jár el, akkor az ez előtt lefolytatott előzetes magánegyezkedés sikertelensége nem mentesiti a kereskedő vagy iparos adóst attól, hogy a későbbi kényszeregyességi eljárás során az OHE (VHE) közvetítésével ne kelljen ujabb magánegyességet az OHE, illetve VHE előtt megkísérelnie.^ A R. egyébként nem szabályozza ezt az előzetes magánegyességi eljárást, amiből az következik, hogy erre az általános magánjogi és nem a kényszeregyességi szabályok irányadók: azaz minden hitelezőre kiható egyesség létrejöttéhez minden hitelező hozzájárulása szükséges; az előzetes magánegyességi eljárásnak nincs k. e. hatálya, nem eredményez végrehajtási, csődnyitási tilalmat stb. Csak két vonatkozásban k. e. hatályú ez az előzetes magánegyesség: 1. büntetőjogi szempontból, amennyiben az előzetes magánegyességet kellő időben megkísérlő adós nem büntethető a csődkérvény beadásának elmulasztása miatt (Btk. 414. §. 4.), következik ez abból, hogy a R., tehát jogszabály kifejezetten megengedi a fizetőképtelen adósnak az előzetes magánegyesség megkísérlését. 2. Hatálya ennek az előzetes magán egyességnek az, hogy az ezzel eltelt időveszteség nem szolgálhat okul arra, hogy a k. e. eljárás később azon a cimen szüntettessék meg, hogy az adós nem kérte kellő időben a k. e. eljárás megindítását. — Ez ugyancsak abból folyik, hogy a R. kifejezetten megengedi a fizetőképtelenség szanálásának ezt a módját. Ezen tiszta, mert kényszer nélküli magánegyes, ség mellett szabályozza a R. a magánegyesség második, kényszerrel járó alakját; ez az a bizonyos eljárás, amely körül a nagy vita folyt és amely a R. leglényegesebb ujitása. Ez a magánegyességi eljárás kötelező, kényszerrel, azaz majorizáTásisal jár és kiterjed minden kereskedőre és iparosra; előbbiekre tekintet nélkül arra, hogy bejegyzettek-e, vagy sem. Kereskedő és iparos k. e. eljárásának sémája tehát most ez lesz: beadja a kérvényt a bírósághoz, ez dönt a megindithatóság felett ós elvégzi mindazon teendőket, amelyek a megindítással járnak (közzététel, vagyoniéi-