Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az alkalmazottak szolgálati jogviszonyairól szóló anyagi jogszabályok tana [könyvismertetés]

14 C 02 ELLENTMONDÁS- (PP- 44L; 4TI0- §§ ) A PP- 44L § ÁNAK első bekezdése értelmében az ujabban kitűzött határnap perfelvételi határnapnak volt tekintendő, s az alperes meg nem jelenése folytán ekkor hozott mulasztási ítélet ellen a Pp. 460. §. első bekezdése értelmében ellenmondásnak volt helye. Nem változtat ezen az állásponton a Pp. 460. §-ának 2. bekezdésé­ben foglalt rendelkezés, mert az alperes az első perfelvételi tárgyaláson szabályszerű képviselet hiányában (Pp. 96. §.) megjelenőnek nem volt tekinthető, ez következik a Pp. 99. §-ában foglalt abból a rendelkezésből, hogy a bíróság az esetben, ha a fél a tárgyaláson ügyvéd nélkül jelent meg, a tárgyalást azzal a figyelmeztetéssel halasztja el, hogy őt, ha az ujabb tárgyaláson ügyvéd nélkül jelennék meg, „meg nem jelenőnek" f ogja tekinteni. Jelen esetben tehát az alperes csak az utóbbi elhalasztott tárgya­láson volt meg nem jelenőnek tekintendő, s a meg nem jelenés jogkövet­kezményeként ekkor hozott mulasztási Ítélet ellen a fentebb már hivat­kozott Pp. 460. és 441. §-ainak egybevetett értelme szerint ellenmondás­nak volt helye. (Curia 1925. XI. 19. P. V. 2054/1925/18. az.) Közbenszóló Ítélet. A Pp. 391. §-a egyebek közt akként rendelkezik, hogy a biróság a követelés alapja és meny­nyisége szerint elkülöníthető vitáknál az alap fennállását közbenszóló Íté­lettel előzetesen megállapíthatja. Ebből a rendelkezésből következik egyfelől az, hogy az alap fenn­állásának közbenszóló ítélettel való előzetes megállapítása helyet csak akkor foghat, ha vitás a követelésnek nemcsak a mennyisége, hanem egyút­tal az alapja is; viszont hogy abban az esetben, ha az alapot is vitássá tették a peres felek s annak fennállását a biróság közbenszóló ítélettel akarja eMönteni, az ítéletnek ki kell terjednie mindazokra a vitás kér­désekre, amelyek a követelés alapjának fennállását kétségessé és az elő­zetes döntést megokolttá tették, — vagyis, ha a biróság az alap fenn­állása felől előzetesen közbenszóló Ítélettel határoz, nem hagyhatja többé fenn a végitéletre a követelés alapjára vonatkozó jogvita valamely részé­nek az eldöntését. (Curia 1925. XT. 17. P. I. 6641/1924/36. sz.) Telekkönyv. Bekebelezés. Felebbvitel. (Tkvi rtts. 145. §.) I. A kisajátító eljárásban általában a „d . . . i zsellérek" ellen hozott határozat alapján nincs helye telekkönyvi bekebelezésnek, ha a telekkönyvben az ingatlan tulajdonjoga nem ugyané módon megjelölt s jogi személyt alkotó alakulat, hanem az egyes zsellérek, mint társtulaj­donosok nevén van. II. Ha az első fok bekebelezést, a második fok pedig csak elő­jegyzést rendel el, a másodfokú határozat az első fokúval mégis egybe­hangzó az előjegyzés megengedése tekintetében, miért is ilyen esetben e részben a további felfolyamodást, mint kizártat, vissza kell utasítani. (Curia 1925. XI. 5. Pk. V. 465/1925/6. sz., P. Tkjog Tára, VIT. 2. sz.) C 02 C 2

Next

/
Thumbnails
Contents