Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - A megbocsajtás házassági jogunkban [ismertetés]

131 tehát hatáskörén kivül cső ügyben egyességet sem szankcionálhat, hanem — amennyiben hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmény forog fenn az eljárást meg kell szüntetnie. Az egyesség kötése épp ugy csak végső fázisa az eljárásnak, mint az itétet hozatala és a törvényes tilalom nemcsak az Ítélkezésre, hanem az eljárás lefolytatására is vonatkozik. Minthogy pedig a Pp. 180. §. 2. bek. 1., 2,, 5. és 6. pontja, adott esetben 3. pontja is azok a hivatalból figyelembe veendő pergátló körülmények: ergo ezek fennforgása esetében a biróságnak előbb a pergátló körülménnyel kell tisztába jönni s csak ha ilyet nem lát fennforogni, engedheti a feleket egyességhez. S minthogy a felhozott két esetben a pergátló körülmény — feltéve, hogy egyáltalán fennforgott, ami ránk nézve ehelyütt mint ténykérdés közömbös — abban állott, hogy ,,a kereset érvényesítése egyáltalában nem tartozott a polgári perutra" (id. i§. 1. p.): az egyesség jóváhagyása szabálytalanul történt. Másként: abból, hogy a bíróság az egyességet jóváhagyta, azt kell következtetni, hogy véleménye szerint a kérdéses pergátló körülmény nem forgott fenn. S ebben a ,,másként"-ben van — ha jól látjuk a dolgot — elrejtve a Pp.-nak a kérdésben vallott felfogása. Kétségtelen ugyanis, hogy a jóváhagyó végzés ellen a Pp. a felfolyamodáson kivül más jogorvoslatot — jelesül perújítást — nem enged (v. ö. Pp. 563. §.). Csak ha a hiba egyenesen büntetendő cselekmény közbejöttével keletkezett — amit el tudnánk képzelni — volna perújításnak helye (id. §. 7., 16. p.). A jóváhagyott egyesség tehát azon az alapon, hogy a biróságnak nem volt hatásköre, meg nem támadható. Külön per —• miként pl. azon az alapon, hogy valónak feltételezett körülmény utólag valótlannak bizonyul (polg. tkv. tjav. biz. szöveg 1445. §.) — szintén nem biztat sikerrel, mert perjogi hibát csak perjogi uton lelhet orvosolni. Ennélfogva ha egyszer az egyességet jóváhagyó végzés jogerőre emelkedett, a hatáskör hiánya orvosoltnak tekintendő. A „közérdek"-et képviselő személytelen személynek a polgári perben nincs más prókátora, mint maga az eljáró bíróság. Ha az az egyességet szankcionálja s ezzel az ügyet hatáskörébe vonta, az állam tovább a dologgal nem törődik. J\ A megbocsajtás házassági jogunkban. Irla: Dr. Kauser Lipót. Szerző e dolgozatában ujabb keletű házassági bontóperek anyagát ismerteti, amelyekben bíróságainknak a megbocsátás kérdésével kellett foglalkozniok. A felhozott eseteket analitikusan boncolja é» kimutatja, hogy bíróságaink M. Jogirodalom. Hazai jogirodalom. 9*