Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Az ügyvédek gazdasági helyzete. 1. r.

117 A túlzsúfoltság okozta bajokkal a budapesti kamara már a 80-as évek elején, tehát oly időben, midőn a létszám 800-on alul volt, komolyan foglalkozott. Egy évtizedes előkészület után látott napvilágot 1891-ben egy ügyvédi erényekben ra­gyogóan tündöklő kartársunk, dr. Robitsek József terve az ügyvédi segély és nyugdijalap megalkotása felöl. ,E kérdésnek boldog emlékű barátom akkori betegsége folytán az 1893-i szegedi II. orsz. ügyvédgyülésen én voltam az előadója. Mi­után karunk diszei, élükön boldog emlékű dr. Nagy Dezső állandóan foglalkoztak e kérdéssel, mely négy országos ügy­védgyülés napirendjén is volt, megalkottatott végre az 1908. évi XL. t.-e.-el az Országos ,Ügyvédi Gyám- és Nyugdíjintézet, mely azonban szintén bőven sinyli a leromlott viszonyokat. A gazdasági kérdések állandóan napirendjén voltak az országos ügyvédgyüléseknek, melyek között az utolsó 1924. évi december hó 4-én tartatott. E kérdések felbukkantak min­den kamarai választás alkalmából. 1922. évi december hó 17-én dr. Pap József elnök kezdeményezésére országos kamarai ér­tekezlet vitatta meg az ügyet. Az egyes kamarák választmányai, közgyűlései, évi jelentései és a szaksajtó szünet nélkül foglal­koznak a dologgal és az eredmény — szaporodunk vigan to­vább, a megélhetés mind lehetetlenebb és hova előbb bekövet­kezik egy talán már fel sem tartóztatható katasztrófa. A legtöbb orvosszer, melytől segitséget reméltek, törvény­hozási aktust igényelt. Már pedig felülről hiába várjuk az áldást. Az ügyvédséget szabályozó rendeletek, az I. Lipót kora­beli 1695-ös, a III. Károly alatt kelt 1723-as szabályozás, Mária Terézia 1769-iki már emiitett rendelete, I. Ferenc 1804-ben ki­adott instrukciója függőségben tartották az ügyvédeket. Maguk a törvények nálunk, de egyebütt is ügyvéd-ellenesek voltak a régi időkben is, pl. az 1486. évi 69. t.-c. elrendeli, hogy az ügy­véd csak 14 pert vállalhasson, feltévén, hogy nyereségvágyból többet vállalna, mint ahány pert elláthatna, az 1563. évi 49. t.-c. alapján a bíróság kitörölheti az ügyvédnek oly szóváltásait, melyeket szószaporitásnak és perhuzásra célzó üres beszédnek tart, az 1609. évi 44. és az ezt megerösitö 1655. évi 61. t.-c. megtiltják, hogy ügyvéd országgyűlési követ lehessen, az 1723. évi 38. t.-c. szerint „haszontalan kifogásokkal élni nem szabad" — „minél rövidebbek legyenek az ügyved felelései . Az 1827. évi országos munkálat is az ügyvédeket a bíróság puszta önkényé­iül függü büntetések alá veti, süt fenntartja a régi szabályt, mely a büntetések országos kihirdetését rendeli el. Ismeretes Napóleon mondása: „Bár minden ügyvéd nyelvét kivághatnám, aki azt a kormány ellen használja." II. Frigyes porosz király alatt állami kinevezéstől függtek az ügyvédek; fizetést sportu­Iákban kaptak, mint a birák. Évtizedek óta ismert jelszavak a községi jegyzők magán­munkálatainak betiltása, a közügyvédség megszüntetése, a birói döntést nem igénylő perenkivüli ügyek ellátása bizassék ügy­védekre és közjegyzőkre slb. stb. Alkalomszerüleg hangoztas-

Next

/
Thumbnails
Contents