Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben. 2. r.

99 gában foglalja eme bíróságnak szervezetét, illetékességének és eljárásának szabályait. Csak államok vagy a nemzetek szövetségének tagjai szerepelhetnek e biróság előtt ügyfelek gyanánt s illetékessége minden oly ügyre kiterjed, amelyet a felek elébe terjesztenek és az egyezményekben megállapított minden különös esetreAnyagi jog szempontjából az egyezményeken és a nemzetközi -zokásokon kivül a biróság alkalmazza a civilizált nemzetek általános jogelveit és jogtudósainak tanításait, de végső esetben „ex aequo et bono" is itélkezhetik. A biróság 15 tagból áll (11 rendes és 4 pótbiró), akiket a nemzetek kijelölése alapján összeállított jegyzékből a közgyűlés és a Tanács 9 évre választ, a civilizáció nagy alakzatainak és a világ fő jogi rendszereinek tekintetbevételével. Elnökét és alelnökét a biróság maga választja háromévenként. A biróság ugyancsak 3 éves időszakokra öt biróból álló külön tanácsot alakit a munkaügyekből származó jogviták eldöntésére. Egyéb ügyekben 11. kivételesen 9 biró jelenléte szükséges. Sommás ügyek elintézésére háromtagú tanácsot fognak felállítani. A biróság hivatalos nyelve a francia és az angol, de kivételesen más nyelv is használható. A keresetet a Jegyzői Hivatalnál kell benyújtani. A perelőkészítés irásbelileg történik; a bírósággal és az ellenféllel való közlés utján; ezt követi a szóbeli eljárás, amely nyilvános, haosak a biróság mindkét tél kívánságára a nyilvánosságot ki nem zárja. Ügyvédek képviselhetik a feleket. Határozatát a biróság titkos tanácskozás után szótöbbséggel hozza és megindokolni tartozik; az ezzel egyet nem értő és kisebbségben maradt birák különvéleményüket a határozathoz csatoltathatják, amely egyébként végleges és föllel)bezűietétlen, bár a határozat felülvizsgálata bizonyos korlátok közt kérhető. Valamely érdekelt harmadik állam beavatkozói minőségbe beléphet a perbe s az igy eldöntött per ö rájuk is kihal. /\ Hiteljogi gyakorlatunk 1925-ben. (Befejező közlemény. *) A vasúti jog területe hosszabb ideig fehér folt volt a valorizáció i érképén. E helyen mintegy muzeális emlékeként elmúlt időknek, hosszú ideig az a sivár gondolat végezte pusztítását, amely a .,korona egyenlő" korona elvér.ek pathetikus védelmében jelentős tényezője volt gazdaságunk tönkrejutásának. Az év első felében a Curia az 1923. évi 39. t.-c.-re hivatkozással következetesen megtagadta a vasút elleni kártérítési követelés valorizációját. Jelentős állomás volt a felértékelés íelc vezető uton a IV. tanács elvi éllel deklarált ujabb álláspontja, amely szerint az 1923. 39. t.-c. *) A cikk első része a, PJ előző, 1-2. számában.) F. P. t Joggyakorlat.