Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Uj magán- és kereskedelmi jog Törökországban

98 ideiglenes állapotoknál megmaradni. Az uj Törökország u. nemcsak polgárai viseletében, hanem jogintézményeiben is a nyugáthoz akar csatlakozni és ezzel lehetetlenné akar tenni min­denf jövőbeli kísérletet a kapitulációk bevezetésére. A legutóbbi napokban Angórában két olyan eset történt, amelyek e változás bevezetését célozzák. Musztafa Kemál pasa egy európai ékes­szólással lendületes beszéddel nyitotta meg az u] jogi fakultást, amelynek rendeltetése az, hogy Törökország részére modern N. birákat neveljen; a nemzetgyűlésen pedig benyújtották mind­három jogterület reformjának tervezetét. Arra elegendő idő nem állott rendelkezésre, hogy előkészítsék a szükségleteiknek meg­felelő saját jogukat. Az európai képzettségű jogászokkal nem lehetett semmit sem kezdeni, mert hiszen éppen ezek testületileg a kalifátus joga és bíróságai mellett foglaltak állást és ezért, mint olyanokat, akik a régi jogrenddel kapcsolatos jövedelmekre spekuláltak, félre kellett tenni. Ilyesformán Olaszország büntető­jogát, Svájc magánjogát és Németország kereskedelmi jogát reci­piálták török viszonyokra alkalmazva, illetve ezeket nyújtották be a nemzetgyűlésen. Ezek közül a svájci polgári törvénykönyv meghonosítása már fait accompli. A törvénykezési reform elő­készület alatt áll és javaslatai ez évben kerülnek bemutatásra. Ezen mélyreható reformokhoz Musztafa Kemál pasának a jogi fakultás megnyitásán tartott beszéde szolgáltatja a hátteret. — Mint a forradalom és az azóta beállott változások eredménye, — mondta a birodalmi elnök, — feltámadt az országban a mai kor követelményei iránti szükséglet is és fejlődésének egyedüli tényezőjéül oly laikus jellegű gondolkodásmódot tekint, amely társadalmi fejlődésünkkel lépést tartva képes magát tökéletesí­teni! Az uj szellem eddigi térfoglalása után nem lehet kétséges, hogy a jogalkotás és jogszolgáltatás reformja is megvalósul. Hogy ez mit jelent, ezt leginkább az szemlélteti, hogy például a török nő a legutóbbi három évben emancipálódott a hárem­világból Svájc szabad polgárnőjével azonos joghelyzetig. , M.r A csődönkivüli kényszeregyességi eljárásról uj rendelet jelent meg 1410/1926, M. E. szám alatt a Budapesti Közlöny 1926 február 24-i számában. Részletes ismertetésére még visz­szatérünk. A felebbezési és felülvizsgálati értékhatárokról uj rendé let jelent meg, mely az értékhatárokat az eddigi duplájára emeli. A törvényes tartási igény védelme. Ausztriáiban az 192", február 4-iki törvény a tartási kötelesség súlyos megszegését kihágásnak minősíti. Aki a tartásra kötelezettnek tartást nyújt avégből, hogy ezzel a törvényes tartás behajtását meggátolja és a kötelezettet a keresetfolytatás szükségességétől mentesítse. 1 örvényes kezesként egyetemlegesen felelős az elvont tartásén. Ha a keresőképes tartásra kötelezett hozzátartozója háztartá­sában vagy üzletében rendszeresen szolgálatokat teljesít, úgy ;)bban az esetben, ha ezért semmi, vagy a helyi szokás szerinti díjazásnál kisebb dij fizettetik, a helyi szokás szerint járó díj tekintendő kiköt öt tnek s a hozzál art ozó ennek erejéig a tartásra jogosultnak felelős. Az állandó nemzetközi bíróság felállítására vonatkozó szabályzatot államunk, mint a Nemzetek Szövetségének tagja, elfogadta és törvénybe iktatta. Az 1926. évi I. törvénycikk ma-

Next

/
Thumbnails
Contents