Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Uj szerzői jogi rendelet Olaszországban

SZEMLE. Jogalkotás. X Uj szerzői jogi rendelet Olaszországban. Az olasz hivatalos lap 1925 november 20.-Í száma közli az 1950. számú törvényerejű királyi rendeletet a szerzői jog ujabb szabályozásáról. Az első fejezet a szerzői jog tárgyáról és tartalmáról, a második a védelem időbeli tartamáról, a harmadik a szerzői jog átruházásáról, a negyedik az eljárási módokról rendelkezik. A terjesztés fogalmánál külön emliti a telefon és a rádiótelefon utján való terjesztést. Szabályozza a képmáshoz való és a levélre vonatkozó személyiségi jogokat a szerzői jog korlátaiként. Fényképet terjeszteni csak az ábrázolt személy vagy örökösének beleegyezésével lehet, sőt a már megadott engedelmet is vissza lehet vonni a kár megtéritése mellett, Kivételt képez és szabad a közzététel az ábrázolt személy engedélye nélkül tudományos, kulturális, tanitási célból, vagy amennyiben közérdekű cselekményre vonatkozik, vagy nyilvánosan történt eseményt ábrázol. A leveleknél a szerzői jog a levél iróját illeti ugyan, a'zonban a leveleket a levél cimzettjének és örököseinek beleegyezése nélkül közzétenni nem lehel. A levél címzettjéről és nem birtokosáról van szó, a beleegyezésre nem azért van szükség, mert a címzett esetleg anyagilag a levél tulajdonosa, hanem azért, mert a levelek hozzá lettek intézve és esetleg olyan dolgokat, tárgyakat érintenek, amelyek nem voltak a nyilvánosságnak szánva és közzétéve a címzett személyiségi jogát sérthetik. Érdekes kérdés, hogy amennyiben a levél tulajdonjoga esetleg az írótól és a címzettől különböző harmadik személyre szállana át, azonban a levél szövege egy másolatból közzététetnék, van a levél tulajdonosának valamilyen közbelépési joga? A rendelet részletesen szabályozza a társszerzők jogait, különösen vegyes műfajoknál, ahol többfaj táju művész egyesül a mű megírására', pl. opeia, film. Általános elv ellenkező megállapodás hiányában, hogy a társszerzőket a szerzői jog egyenlő arányban illeti meg (eszmei hányad). A terjesztéshez ugyan elvileg a társszerzők közös beleegyezése szükséges, azonban vegyes műfajoknál a rendelet a társszerzők között bizonyos hierarchiát állapit meg. Zenésített szövegnél, zenés darabnál a szövegszerző közzéteheti a szöveget zene nélkül, a zeneszerző ellenben a zenei részt a hozzátartozó szöveggel Táncdarabnál és némajátéknál a zeneszerző csak a zenei részt terjesztheti, mig a tánc- és némajátékszerző a tánc-, illetve a némajátékot a kisérő zenével együtt. Filmműveknél a szcenárium szerzőjét és a filmfelvevőt, ha önálló zene is van, a zeneszerzőt is ellenkező megállapodás hiányában egyenlő arányban illeti meg a szerzői jog. A szerzői jog személyi és szellemi fontosságánál fogva igen helyesen a szerzőt a szerzői jog elidegenítése esetén is bizonyos személyhez kötött jogok illetik meg. így amennyiben az álnéven vagy névtelenül közzétett munka szerzője később magát megnevezi, ugy a szerző jogutódai a nevet kötelesek a terjesztésnél mindenütt feltüntetni. Ellenkező megállapodás hatálytalan. A szerző a terjesztés megszüntetését követelheti, a forgalomból