Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Richesse oblige

93 kiváii ja. Ez a szabály már a biróí gyakorlatba is átment. (Kúria P. VI. 6645/1924. M. j. dttár XVIII. 75.) Az alanyban teljesítendő fizetések tárgyaltán kiadott 950, 923' M. E. rendelet %. §-a szerint a tartozás leszállításának van helye, ha — többek között — az adós vágyom riszonyaira való tekintettel a rendelet szerint való teljesítés méltánytalan lenne. A korábbi bírói gyakorlat szerint gazdasági lehetetlenülés különösen a háború alatt és után létrejött, kötéseknél csak akkor forgott fenn, ha a teljesítés az adós vagyoni romlását idézné elo. A valorizációs törvényjavaslat 11. §-a szerint jogában áll a bíróságnak a gazdasági lehetetlenülés megállapítása helyett a pénztartozást átértékelni, amennyiben azt a felek vagyont helyzetére figyelemmel célravezetőnek találja. Ugyancsak e javaslat szerint (10. §.) a valorizációs összeg meghatározásánál különösen figyelembe kell venni mind a két félnek, különösen az adósnak vagyoni helyzetét és a pénz értékcsökkenéséből eredő hátrányt a felek között lehetőleg ugy kell megosztani, hogy egyik fél vagyoni romlását se okozza. Végül a nyugdijvalorizációnál a javaslat .szerint (19. §.) az az arány lesz az irányadó, amelyben a megnyitó mérlegben feltüntetett saját vagyon és nyugdíjalap-összeg az 1914 július 1. előtti utolsó mérlegben szereplő saját ragyonlioz és iiyngdijalapösszeghez áll. II. De vájjon minek köszönhető, hogy a vagyon ily döntően befolyásoló tényező lett a kötelmi jogban, amely meglehetősen szigorú alapelvek szerint épült fel és működött hosszú századokon keresztül? A felsorolt legtöbb esetben a méltányosságra történik kifejezett, vagy hallgatólagos utalás, ami ebben a vonatkozásban az emberiség egy régi problémájánál? megoldására célzó törekvést rejt magában. Az ember társadalmi és gazdasági életének n. i. szükségszerű következménye, hogy az egyik ember vagyonosabb, mint a másik. Amíg a vagyoni viszonyok nagyjában egyensnlyl>an vannak, nincs is éhből semmi veszedelem:. Az aránytalan vagyoni eltolódások azonban a. nemzetgazdaságtan tanításai szerint ugy társadalmi, mint gazdasági téren nagy bajok kntforrása. Érthető tehát, hogy a javak igazságosabb megosztása évezredes problémája az emberiségnek, mely probléma megoldásán vallásalapítók, filozófusok és nemzotgazdászok fáradoztak. A megoldást, minthogy a vagvon tulajdonjog formájában jelentkezik, a tulajdonjogon keresztül keresték. Lujo Brentano egy