Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Richesse oblige

csökkentését, tehát e cimen esetleg a kötelezettség teljes megszűnését vonja maga után. Dr. Meszlény a kielégítés nézőpontjából vizsgálja a vagyon természetét és felállítja a.saját terheiért szavatoló vagyon és az idegen tartozásért kereskedő vagyon főkategóriáit. A mi szemléletünk ezek mellett a vagyonnal: egy ujabb tulajdonságát véli felismerni: a vagyon kötelező erejét. Főleg a esaládjogi természetű kötelmeknél van a vagyonnak jelentős szerepe. A (ly. t. Ki. §-a szerint a kiskorú tartására elsősorban annak vagyona-jövedelme forditandó s csak ha ez nincs, áll be a szülő tartási s nevelési kötelezettsége. Ugyanezt mondja ki a H. T. 90. §-a, midőn a bírónak az ideiglenes intézkedésekre nézve ad utasítást. A törvényes gyermek csak akkor köteles nagvszülőjét eltartani, ha az vagyontalan és keresetképtelen (C. I. G./>95/1898). A törvénytelen gyermek tartásdíja a természetes atya vagyoni viszonyainak figyelembevételével állapítandó meg. A házassági perben kért ideiglenes nőtartásdij megállapításánál a házastársak vagyoni viszonyai az irányadók és a férj a tartás alól teljesen fel is menthető, ha vagyontalan (H. T. 102. §-a), a járásbirósági tartásperben viszont a nő vagyona csak figyelembe veendő, de a férj a tartás alól nem menthető fel azon a címen, hogy a nő vagyonos. A végleges IH7tartásdijat a H. T. 90. §-a értelmében a férj vagyoni helyzete szerint szabják ki s a tartás fölemelhető', ha a vagyoni helyzet időközben megjavult. (H. T. 91. §.) Az özvegyi jognál az illető lakás, tartás és ruházat megállapításakor a nö vagyoni viszonyai az irányadók. A sajtótörvény szerint a nem vagyoni kárért járó elégtétel összegét a bíróság a felek vagyoni viszonyainál is figyelembevételével állapítja meg (1914 : XTV. t-e. 39. §), ami szabály a nem sajtó utján elkövetett rágalmazás, becsületsértés stb. esetében követelhető kártérítés (1914: XLÍ, t.-c. 28. §) megállapításánál is. A 84. sz. telj. ü. döntvény második bekezdése értelmében a bíró a vétkesség nélkül való felelősséget megállapíthatja az üzem vagy foglalkozás terjedelme alapján, ami alatt nyilván nem az elfoglalt négyszögméterek számát, hanem a "vállalat vagyoni viszonyait kell értenünk. A polgári törvénykönyv tervezete szerint (b. sz. 1489. §) a jogellenes, de véletlenül okozott kárt annyiban köteles a kártevő megtéríteni, amennyiben ezt a fennforgó, körülményekre, különösen az érdekelt felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság meg-