Polgári jog, 1926 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1926 / 3. szám - Richesse oblige

91 törvényes felhatalmazás keretében időnkint kibocsájtott miniszteri rendelet hirdetné kí. IV. Az előadottak után ugy érzem, nem lehet kétséges, hogy a kamatkérdések törvénnyel való rendezése a gazdasági és jogélet elsőrendű követelése. Más problémáktekintetében még folvhatik a vita arról, hogy mi a helyesebb, célszerűbb: a törvény, amely határozott szavával rendet, nyugalmat teremt, ha talán sablonos megoldásaival sokszor fel is áldozza a bizonyosság kedvéért a konkrét igazságot, vagy a birói gyakorlat, a szokásjog érzékeny, szertecsapongó, bizonytalanságot teremtő, de a konkrét tényállást hajlékonyabban fedő, az egyéni igazságot könnyebben megközelítő jurisdictiója. Kódifikáció vagy szokásjog, bizonyosság yagy igazság: ezek a'jelszavak örökös harcaikat vívhatják a jogélet egyéb vidékein. De ha van terrénum, ahol a közigazság és az egyén igaza, az átlagszükséglet és a konkrét hiány kielégítése egyaránt csupán az egységes szabályozás a szilárd és nyugodt jogbizonyosság eredményeként jelentke.zhetik — ugy nyilvánvalóan a kamatkérdések komplexuma ez. D). Vcirannai István. Richesse obiige. A XX ik század jogtörténetének tanúsága szerint a vagyon szerepe a magánjogban nagy átalakuláson ment keresztül. A klasszikus jog és régebbi magánjogunk is operál ugyan a vagyon fogalmával különösen, midőn speciális vagyonjogi kérdések elbírálása merül fel, pl. a peeulimn. különvagyon, ágivagyon, csodvagyon eseteiben, azonban a kötelmi jogban a vagyoni kérdések rendszerint a legvégére, a behajtási eljárásra maradtak fenn. Az alábbiakban a vagyonnak egy szembetűnő positió-változására akarunk rámutatni, arra a jelenségre, hogy a vagyon az utolsó felvonásbeli szerepéből folyton előbbre kerül és már a kötelem keletkezésénél, de különösén a kötelmek tárgyának meghatározásánál mindig nagyobb és nagyobb szerepet játszik. Ebben a vonatkozásban sokszor oly döntő tényálladéki elem, hogy bizonyos esetekben — persze egyéb lény állás mellett — kötelezettség csak akkor keletkezik, ha a fél egyúttal vagyonnal is bír. Viszont a kötelezett fél vagyoni viszonyainak változása ;i kötelem tárgyának változását: emelését vagy