Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

A Magyar Külügyi Társaság 91 égyik nagyérdekü részletét lapunk élén közöljük. Az előadás egyéb részeit legközelebbi számunkban fogjuk ismertetni. • A csódö'nkivüli kényszer-egyezség problémája" cimen tartott előadást dr. Meszlény Artúr. Ismertette a f. évi március hó ló-én életbelépett osztrák novella rendelkezéseit és arra a konklúzióra jutott, hogy azok igen lényeges pontokban átvették a magyar kényszeregyezségi rendelet álláspontjait. Ami önálló ujitást az osztrák novella tartalmaz, azt nem 1 ártja alkalmasnak arra, hogy a kényszeregyezség problémáját lényegesen előbbre vigye. A magyar jog szempontjából gyökeres javulást csak az uj csődtörvény megalkotásától vár, amelynek elkészültéig meg kell elégedni azzal, hogy a kényszeregyezség kedvezményét igénybe venni kivánó adósokat jobban rostáljuk meg, az ellenőrzést hatályosabbá tegyük és az érdemetlen adóst a kedvezményből zárjuk ki. A Magyar Külügyi Társaság nemzetközi jogi szakosztályának dr. Gratz Gusztáv elnöklete alatt tartott e hó 9-diki ülésén dr. Baunigarten Nándor egyetemi tanár előadást tartott a kereskedelmi társaságok jogi helyzetéről. Az előadó rámutatott arra, hogy a háború előtti időben a világgazdaság kiterjedése nemzetközi világjogot teremtett, mely a külföldi kereskedelmi társaságok szabad működését és felödését bijztositotta. A háború mindezeket a vívmányokat romba döntötte és még a békeszerződésekben is nyomait találhatjuk a gazdasági háborúnak. Az előadó mindezekre tekintettel foglalkozik a kereskedelmi társaságok jogi személyiségével és jelenlegi helyzetével nálunk és külföldön. Behatóan tárgyalja a kereskedelmi társaságok u. n. honosságának kérdését és különösen az erre vonatkozó joggyakorlatot. Kifejtette, hogy a békeszerződés, midőn az ellenséges társaságok javainak lefoglalásáról intézkedik, itt nem a bejegyzés és működés helyét, hanem az érdekelt részvénybirtokosok honosságát tekinfi irányadónak. E szabályt azonban csak a háborús rendszabályok esetében kell alkalmaznunk. A vegyes választott bírósági ítéletek kritikai megbeszélése alapján arra az eredményre jut, hogy az adósságok valorizációja és leszámolása szempontjából a részvénytársaságoknál kizárólag a székhely az irányadó. A részvénytársasági fiókok pedig a főtelep honosságát követik. Részletesen foglalkozik a fióktelepek jogi helyzetével és kereskedelmi törvényünk vonatkozó intézkedéseivel. Ez alapon a külföldi társaságok nálunk szabadon fejthetik ki működésüket, mig a mi kereskedelmi társaságaink, különösen az utódállamokban, számos korlátozásnak vannak alávetve, ami annál különösebb, mert az elszakított területeken a mi kereskedelmi törvényünk rendelkezéseit alkalmazzák, az úgynevezett nacionalizálás keresztülvitelére azonban az engedélyezési rendszert léptették életbe, oly módon, hogy csak oly társaságoknak adták meg