Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

9 2 Stand hajon nyugalomban az engedélyt, melyek a részvény vagyon és igazgatósági tagok tekintetében bizonyos kikötéseknek megfelelnek. Mindeme megszorítások ellentétben vannak a részvénytársasági tőkevállalat lényegével és csak az engedély megadásának időpontjában ellenőrizhetők, az a törekvés pedig, hogy a bemutatóra szóló részvények állandóan ellenőrzött névre szóló papírokra változtassanak, ma már Olaszországban és Franciaországban is, ahol a szocialista irányzat ezeket felvetette, meghaladottnak tekinthető. Eladási tilalmak és előirt nacionális többség külföldi vállalkozást lehetetlenné tesznek. A kereskedelmi társaságok jogi helyzete is mutatja, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog területén is a háború a jogi leifogásokban és jogszabályokban oly pusztulásokat és visszaeséseket okozott, melyek csak akkor állíthatók helyre, ha a nemzetközi jogi szerződések a világgazdasági kapcsolatokat újból megerősítik. Az előadáshoz Póka-Pivny Béla, a Külügyi Társaság igazgatója szólott hozzá, ki kívánatosnak jelezte, hogy az előadó indítványai és fejtegetései a legközelebb Rómában összeülő nemzetközi interparlamentáris kereskedelmi konferencia elé terjesztessenek, mely a részvényjogra vonatkozó kérdéseket is napirendre tűzött. Dr. Gratz Gusztáv a maga részéről is hozzájárult ehhez az indítványhoz és köszönetet mondott az előadónak az érdekes tárgy felvetéseért és ehhez fűzött fejtegetéseiért. Staud Lajos nyugalomban. A kérlelhetlen korhatár megint nyugdíjba küld valakit, aki hetven évvel a vállán is tudott fiatalos maradni. Fiatalos az igazságért való hévülésében és munkabírásában és az uj benyomások, gondolatirányzatok iránti fogékonyságban. Staud Lajos egyéniség volt. Erős igazságé'rzete a jognak az erkölcscsel való telítésére, lehető összeegyeztetésére sarkalta. A nagy bírót megillető tisztelettel és megbecsüléssel kisérjük a nyugalomba. El nem muló érdeme, hogy szívóssága és energiája fejlesztette ki a magyar valorizációs gyakorlatot, amely ma már a Kúria minden tanácsában —- ha nem is teljesen egységesen, — de mégis csak keresztültörte magát. Az anyagi igazság érvényesülését kereste abban is, ha a formális jogon tulhelyezkedett, csakhogy a valóságos jogeszme megvalósulhasson. Egyébként filozófus lényéből hiányzott a skepsis és szenvedélyesen, megingathatlanul hitt a maga igazában, abban, amit ő tartott igaznak. Az ellentétes nézetek összeütközéséből születik a fejlődés, az újkor uj igazsága. Staud, aki harcos természet (ennek a gyümölcse a valorizációs gondolatért folytatott küzdelme), a hitvallók erejével tekintette a maga felfogását. Azzal köszöntjük a távozót, hogy a bírónak megadatott a jog a pihenőre, a jogászra uj harcok várnak. És álljunk e