Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 1. szám - A polgári törvénykönyv
8 Dr. Almást Antal bizonyítást rendelt a Curia elsősorban arra a kérdésre, hogy a régi részvényesek elöl elvont uj részvények ára lényegesen alatta maradt-e a fölemelt alaptőkének is figyelembe vételével mutakozó belértéknek és ezen kérdés igenlő megoldása esetében megállapitandónak rendelte, hogy kik vették át az uj részvényeket, a részvénytársaság helyzetére tekintettel szükségesnek, gazdaságilag indokoltnak mutatkozott-e az illetőket ily kedvezményben, vagyoni előnyben részesíteni és hogy a részvénytársaság vezetősége joggal számithatott-e arra, hogy a régi részvényeseknek a kára, amely a másoknak jutott részvények árának tul alacsony összegben való megszabásából keletkezett, az alaptökeemelésből, illetve a részvény átengedéssel kapcsolatban netán megszerzett összeköttetésből származó más előny révén meg fog-e térülni. Irta : dr. Almási Antal, egyetemi magántanár, kir. ítélőtáblai biró. 1. Bizottsági tárgyalásokból és parlamenti nyilatkozatokból, jobbról is balról is, halljuk, hogy a polgári törvénykönyv javaslatának hamar a nemzetgyűlés elé kell kerülnie, hogy elérkezett az ideje annak, hogy történetileg fejlett szokásjogunk irott törvénykönyvbe foglaltassák. Bármily kellemetlen kötelességet is kell ezzel teljesítenem, nem haladhatok el emellett szótlanul. Nem kerülhetem el azt a kérdést, vájjon a trianoni béke korszaka csakugyan hivatva van-e arra, hogy Csonkamagyarországnak adja azt a kódexet, amelyet régen oly lelkesedéssel és oly hosszú időn át Nagymagyarországnak készítettünk elő? És ha erre csak határozott nemmel tudok felelni, ez nem esik éppen könnyen, hiszen e felelet sok-sok, talán nem is egészen nyomtalanul teljesített saját munkám eredményét is kétségessé teszi. 2. Csak röviden akarom jelezni, mit más formában és alkalommal már az illetékes körök tudatára igyekeztem hozni, hogy tisztára jogpolitikai szempontból is károsnak, sőt egyenesen vészesnek tartom a csonkamagyarországi törvénykönyv megalkotását. Az országbírói értekezlet területén kifejlett szokásjog ma az anyaországnak az elszakadt területek igen fontos részeivel közös magánjoga. Halljuk, hogy az utódállamok ezen az állapoton szintén akarnak változtatni. Esetleg kénytelenek is lehetünk ezt tűrni. De semmi ökunk sincs arra, hogy a magánjogi (Folytatjuk.) A polgári, törvénykönyv.