Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A részvényes kisebbség védelme. 1.r

A részvényes kisebbség védelme 7 u. n. szindikátus) a belértéken lényegesen alulmaradó árban kapják, ez a régi részvények értékét csökkentvén, a régi részvényeseket megkárosítja, sőt ilyen müvelet ismétlése a régi részvényeket a teljes elértéktelenedéshez közel juttathatja. A kir. Curiának ez a tényállás-lerögzitése megfelel a valót ságos életnek és minden esetre örvendetes, hogy a Curia figyelme nem állott meg annál a formalisztikus szemlélőmódnál, hogy a közgyűlési határozat megfelel-e a törvény és esetleg az alapszabályok intézkedésének, hanem azt is tekintetbe vette, hogy micsoda anyagi következése lesz az alaptőkefelemelés alkalmazásba vett formájának. Mindenképpen helyeselni tudjuk, hogy a Curia nem állott meg a közgyűlési határozat törvény, illetve alapszabályszerüségének vizsgálatánál és a határozat anyagi következésének is súlyt tulajdonított. Fölöttébb rokonszenves az az erkölcsi megaslat is, amelyről a Curia kijelenti, hogy „az a körülmény, hogy a K. T. vagy az alapszabály a régi részvényeseknek elővételi jogot nem biztosit, törvényesen megvédett jogfosztó és kisajátító eszközt a többség részére nem teremthet". Ez a kijelentés ujabb lépést jelent a jogi parancsoknak az erkölcsi követelményekkel való telítésében, a jogtételeknek az erkölcs felsőbb parancsa alá való rendelésében. Csak kívánatos volna, ha a kir. Curia adott esetekben ezt az irányzatot mennél erőteljesebben juttatná érvényre. Távolról sem a Curia tételének kisebbítése akar lenni, ha utalunk arra, hogy az elvek mindig általánosságok és hogy az elveknek a gyakorlati életben való átültetése nagy körültekintést, fokozott óvatosságot és bármennyire is nem tetszetős a szó, az összeütköző érdekek miatt sokszor kompromisszumos megoldást igényel. A Curia határozata számot ad az itt megkívánt lelkiismereti küzdelemről. A Curia nem helyezkedett egy vak, a mellékkörülményekkel nem törődő általánosítás alapjára, sőt gondosan igyekezett a részleteket megállapítani, hogy mikor minősíthető a kifogásolt közgyűlési határozat jogfosztásnak és a jó erkölcsökbe ütközőnek. A Curia egymagában azon az alapon, hogy a részvényesektől a közgyűlési határozat az elővételi jogot elvonja, egyáltalán nem lát okot a megtorlásra és még az esetben is, ha az uj részvények kibocsátási ára akként szabatott meg, hogy ezzel a régi részvényesek anyagilag sérelmet szenvednek, ezt is csak akkor tekinti a jó erkölcsökbe ütközőnek, ha a kibocsátásnak ekként eszközölt módja más irányban nem igér a részvénytársaságnak egyéb, a régi részvényesek sérelmét felérő előnyöket. A kir. Curia az alsó bíróságnak adott utasításban megjelöli, hogy minő tájékoztató adatoknak tulajdonit fontosságot abban a vonatkozásban, hogy a közgyűlési határozat az előre bocsájtott elv értelmében a jó erkölcsökbe ütköző-e. Nevezetesen