Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 2. szám - A részvényes kisebbség védelme. 2.r

A részvényes kisebbség védelme 59 vénytársaságok üzletvitelével kapcsolatos általános gazdasági erdekek szempontjából a megtámadási per bizonyos elmaradhatlan zavarokat jelent, arra kívánunk reámutatni, hogy maguknak a megrövidített részvényeseknek az érdekeire sem tud a határozat megtámadási per kellő orvoslást nyújtani. Még ha nem is vesszük számításba azt, hogy a jövőre vonatkozóan a megtámadás lehetőségének elvi kérdése a Guria állásfoglalása után nem igényelne vitát és főként időt. akkor is, ha a peres eljárás a Curia határozatára mint tételes alapra reátámaszkodna, olyan nagy terjedelmű bizonyítási anyag vár tisztázásra, amely a per elintézését hosszú időkre kitolja. Az alaptőkeíélemelés üzleti tény. amelynek gyökereit maga a kibocsájtás szüksége épugy, mint a kibocsájtás feltételei az alaptőkefelemelés kimondásának időpontjában fennállott gazdasági helyzetre nyúlnak vissza. Az a tőkefelemelés, amely a közgyűlés időpontjában az akkori viszonyoknak megfelelt, a viszonyoknak az időmúlással bekövetkező eltolódása folytán egészen más megvilágításba kerül. Semmiféle hatalmi szóval nem lehet redivivussá tenni azt a gazdasági helyzetet, amely az alaptőkefelemelés idejében fennállott. Az okfejtés, amely a Curia állásfoglalása szerint a határozat megsemmisítésére alapul szolgál, amint azt Tury Sándor Kornél idézett cikkében igen helyesen kifejti, végső analízisében nem egy speciális részvényjogi rendelkezésen alapszik, hanem visszanyúl az általános magánjogi elvekre. Tury megállapítása szerint „mindenki felelős azért a kárért, amelyet szándékos eljárásával másoknak okoz". Ez a kétségtelen magánjogi kártérítési elv adja nézetünk szerint a megoldásnak olyan lehetőségét, amely számot vet a részvénytársasági ügymenet lehető zavartalanságával, de e mellett a részvényesnek is módot nyújt, hogy szenvedett kárát az emiitett kártérítési elv értelmében a kárért felelős tényezőktől követelhesse. Mint kárért felelős tényező kétségtelenül elsősorban a részvénytársaság igazgatósági tagjai fognak számba jönni, mint akik a közgyűlés határozatának végrehajtását eszközlik és a végrehajtásért felelnek. A K. T. 189. §->a az igazgatósági tagok ügyködéséért a kártérítési felelősséget elvileg megállapítja. Ez a kártérítési felelősség a törvényben akként van körülírva, hogy az esetre áll fenn, ha az igazgatóság ,,e cim határozatai, vagy az alapszabályok ellen cselekszik'". Ha a törvénynek ezen rendelkezését, amint az egyes felszólalásokban látható volt, akként is értelmeznönk, hogy e szakasz alkalmazásának előfeltétele az igazgatóságnak törvény, illetve alapszabályellenes cselekedete és így minthogy a törvény az elővételi jogot nem biztosítja és az alapszabályokból is hiányzik ilynemű rendelkezés, az elővételi jogoknak ily esetben történő elvonása nem lévén törvény-, illetve alapszabályellenes cselekedet, e §