Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás némely rendelkezései a gyakorlatban

Csodönkivüli Itényszeregyeziég 17 A 19. g. meghatározza, hogy mikor és milyen esetekben érvénytelenek a külön kielégítési jogok. Sajátságos, hogy e szakasz csak a végrehajtás utján szerzett külön kielégítési jogok érvénytelenségéről szól. Miért nem érvénytelenek a válságos időben más uton (pl. kézizálog, megtartási jog) szerzett külön kielégítési jogok, holott kézenfekvő, hogy ily módon nyilik nagyobb lehetőség az esetleges visszaélésekre. Igen szembeötlő igazságtalanságokat eredményezhet, hogy valamely hitelező bejelentett, követelésének kifogásolása esetén, amennyiben a követelés valódisága kétséget kizáró módon nyomban a tárgyaláson nem bizonyítható, elesik szavazati jogától. Könnyen elképzelhető, hog) egy jelentős összeget képviselő követelést — különösen, ha az illető hitelező nincs az egyezség elfogadása mellett — az adós már csak azért is kifogásolni íog, hogy a szavazatok eredményét a maga javára billentse. Már most előfordulhat, hogy a hitelező, követelését kellő módon igazolni nom tudván, szavazati jogától elüttetik. Követelése iránt adós ellen a rendes bíróságnál pert indítván, azt jogerősen meg is nyeri. Közben azonban a többi hitelezők az egyezséget megszavazván, az a bíróság által jóváhagyatott és az eljárás jogerősen befejeztetett. Ez az egyezség természetesen az előbb említett hitelezőt is köti, holott ha szavazati joga megmarad, ugy esetleg annak gyakorlása az egyezségi ajánlat elvetését eredményezte volna. Feltétlenül bizonyos korlátozások volnának kívánatosak a szavazás megismétlése esetére. A 48. §. értelméiben, ha az egyezségi ajánlat elfogadásához megkívánt többség nem éretik el, a biró a szavazás megismétlését rendelheti el. Természetesen, ha adós ajánlatát megjavítja, ugy ezen uj ajánlat feletti szavazási is meg lehel ismételni. Ily módon az adós nagyon könnyen érheti el számtalan tárgyalás kii űzését és a hitelezők kifárasztását. Ha meggondoljuk, hogy a rendelet most említett és még számos fogyatékossága mellett, mi a legfőbb oka, hogy az adósok már oly mér(ékben kezdik a kényszeregyezségi eljárást igénybe venni, hogy az a legtöbb esetben csupán eszköz a visszaélések elpalástolására és a jóhiszemű hitelezők megkárosítására, ugy ezt főleg abban kell látnunk, hogy az adóst a kényszeregyezségi eljárás megindításával érő hátrányok messze alatta maradnak azoknak az előnyöknek, amelyeket számára az eljárás megindítása jeleni. Mit kockáztat az adós a kényszeregyezségi eljárás lefolytatásával? Jóformán semmit. Csak nyerhet. .Mindenekelőtt megszabadul a hitelezők vexaturáitól, a kellemetlen végrehajtásoktól. Nyugodtan várja az eljárás lefolytatását, hiszen csak egy kis szerencse és már int feléje a csendes rév, a 61. §., amelynek alapján az egyezség hirói jóváhagyásával felszabadul az egyezségben vállalt kötelezettségeken túlmenő tartozásai alól anélkül, hogy az elmaradt teljesítésért, avagy a részére engedett egyéb előnyökből a hitelezőkre háruló hátrányokért megtérítést kellene adni. Ks hol vannak evvel szemben a csődtörvényből ismert és közadós személyes jogait korlátozó intézkedések ? Hol vannak azok a rendelkezések, amelyek a csőd alatt álló személyt bizonyos közfunkciók és jogok gya2