Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - Bontó- és válóper a cseh-szlovák köztársaságban

1« Bontó- és válóper Cseh-Szlovákiában korlásától eltiltják? Miért nem nyerhetnek ezek a rendelkezések alkalmazást a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás alatt álló adóssal szomben is ? Ezt tartsa szem előtt a készülő reformtervezet! Egyesitse kellő objektivitással a csődeljárásban az adóst sújtó hátrányokat a csődönkivüli kényszeregyezségi eljárásból a hitelezőkre háramló előnyökkel és ily módon igyekezzék mindenkit kielégitő megoldást teremteni, """""i Dr. Román Iván. Autóbusz-vállalat felelőssége az utas balesetéből származó kárért. Németországban most élénken tárgyalják a „Reichsgesetz über den Verkehr mit Kraftfahrzeugen" (1909. május 3.) azt a hiányát, hogy az csak az utcán közlekedő közönségnek a gépkocsiüzem által okozott kárára gondol és nem védi meg a kocsiban utazó közönséget balesetekből folyó károsodás ellen. A törvényt meghozatalakor az az akkor helytállott szempont vezette, hogy a gépkocsinál nem áll fenn az, ami a vasútnál, hogy t. i. az a forgalom számára nélkülözhetetlen közlekedő eszköz és hogy nagyszámú személy egyidejű szállítására szolgál. Azóta azonban a helyzet gyökeresen megváltozott és az autobuszközlekedésre mindkét kritérium ugyanúgy talál, mint a vasúti közlekedésre. Az osztrák 1908. augusztus 9-iki törvény mindazokat fokozott védelemben részesiti, akik gépjármüvet ellenérték mellett vesznek igénybe, tehát pl. az autótaxi utasát is. A mi birói gyakorlatunk eddig nem foglalt állást e kérdésben: a felmerült esetek mindig csak a kocsival harmadik kivülálló személyeknek okozott kár keretében mozogtak. így a Magánjogi Döntvénytár XII. k. 42., 88., XVI. k. 22., 153. lapjain emiitett esetek. A/ autóbuszüzemnek hazánkban beállt elterjedése azonban alkalmat és okot adhatna arra, hogy a gépkocsitulajdonos felelőssége, éppúgy mint most már a fogadósé, külön törvénnyel megfelelően szabályoztassék és ennek keretében az autóbusz utasának is megadassék a kellő védelem. M. A. X Bontó- és válóper a cseh-szlovák köztársaságban. A cseh-szlovák' köztársaság (C.8.R.) megalakulásakor az állam területén kétféle házassági jog volt érvényben, és pedig az egykori osztrák területeken a meglehetősen szövevényes és konzervatív jellegű osztrák házassági jog, mig a Magyarország területéről lekanyaritott részeken az 1894. évi magyar házassági törvény. Ezek a házassági törvények égy rövid ideig meg is tartották partikuláris érvényességükéi (miként az Ausztriához csatolt Burgenlandban a mi házassági törvényünk ma is fennáll), azonban a cseh-szlovák köztársaság kormánya már igen rövid idő múlva gondoskodott arról, hogy a házassági jog az egész állam területére egyöntetűen szabályoztassék. Éz a házassági jog az 1919. évi május 27-én kelt tör-