Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A csődönkivüli kényszeregyezségi eljárás némely rendelkezései a gyakorlatban

16 Csödönkivüli kény szeregyezség E szemelvények, ugy hisszük, elegendők annak dokumentálására, hogy a törvénytervezet megérden.li, hogy nemcsak a jogászkörök, hanem az érdekképviseletek részéről is alapos megfésülésben részesüljön. R. G. A csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás némely rendelkezései a gyakorlatban. Ismeretes az a mozgalom, amely jogászi és kereskv delmi körökben megindult a csödönkivüli kényszeregyezségi eljárás reformja érdekében. Időszerűnek tartjuk ez alkalommal rámutatni a rendelet legkirívóbb fogyatékosságaira és hiányaira. A rendelet háborús eredetű s ez sok mindent megmagyaráz A moratóriummal függött össze és tulajdonképeni célja az volt, hogy a hitelezők esetleges kis töredéke az önhibájukon kivül hV tési nehézségekbe került adósokat ne tudja csődbe kergetni, minthogy — igen helyesen — tisztában volt azzal, hogy a csődeljárás jelenlegi "ormájában nem igen válik a hitelezők érdekeinek javára. A rendelet nagyszerűen bevált, mig csak szórványosan került sor áz alkalmazására, de nem túlzás, ha megállapítjuk, hogy felmondta a szolgálatot, mihelyt a gazdasági válság folytán megszaporodott azoknak a száma, akik igénybe vették. A 6. §. az igazságügyminiszternek és kereskedelemügyi miniszternek együttesen tartja fenn a jogot, hogy az adós által felajánlható legkisebb hányadot és a kiegyenlítésre megszabható leghosszabb határidőt megállapítsa. Tudvalevőleg e pont körül már a javaslat elkészítésekor is heves vita folyt és jelenleg is nagy a száma azoknak, akik egy minimális quóta és maximális tizetési határidő meghatározását kívánják. Véleményem szerint ez nem oly lényeges hiány, amely orvoslást kivárnia. Igaz ugyan, hogy ily módon megszűnnének azok a szemet bántó 2—3%-os egyezséget tartalmazó ajánlatok, amelyek joggal keltik fel a gyanút a nem egészen becsületes egyezkedési szándékot illetőleg, másrészt azonban egy minimális quóta előirása lehetetlenné tenné, hogy oly adósok is igénybe vehessék a rendelet kedvezményeit, akik bebizonyithatólag önhibájukon kivül romlottak le annyira, hogy a megkövetelt minimumot sem tudják felajánlani. És emellett a hitelezőknek mindig meg van a módjuk, hogy az egyezségi ajánlat elvetésével adóst magasabb hányad felajánlására szoritsák, sőt az 54. §. 4. pontja értelmében a bíróság megtagadhatja az elfogadott egyezség jóváhagyását, ha az adósnak az egyezségben juttatott előnyök mértéke és adós vagyoni helyzete közt a hitelezők hátrányára feltűnő aránytalanság mutatkozik. A rendelet 18. §-a szerint az egyezségi eljárás megindításától kezdve az adós vagyonához tartozó dolgokra és jogokra végrehajtást elrendelni vagy foganatosítani nem lehet. E szerint tehát zárlat foganatosítása nem esik tilalom alá. Nem hiszem, hogy ez volna a rendelet intenciója és ezt a hiányosságot csupán szerkesztési hibának kell tekintenünk. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy adott esetben, pl. bűnügyi zárlat foganatosítása épp oly céltalan, mint amilyen káros is lehet az összhitelezők szempontjából.