Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

Collisiók kérdése a cég stb. megjelölésék jogköréből 153 ' A védjegyekre vonatkozólag azonban nem lehet elhall- gatni, hogy egy irányban az ezeknek nyújtott oltalom nagyon fogyatékos, fogyatékosabb, mint bármely más jogtárgyé. Valamely jogtárgy teljes oltalmáról ugyanis csak akkor' lehet szó, ha a törvénynek nemcsak az anyagi jogot, hanem az eljárási szabályokat is tárgyazó része megfelelő. Már pedig a védjegyjogban azt látjuk, hogy az eljárási szabályok nemcsak meg nem felelök, hanem elégtelenek. A védjegyjogban ugyanis közigazgatási hatóság dönt, hiányzik egy helyes eljárás minden biztositéka, nincs felebbvitel, az arra hivatoít hatóság (Keresk. Minisztérium) első és egyszersmind utolsó fokon dönt, még pedig anélkül, hogy e "döntés ellen legalább panasznak a közigazgatási bírósághoz lenne helye. Ez a tarthatatlan állapot még csak nálunk van meg. Minden erre vonatkozó reformátorius törekvés — előttem ismeretlen okokból — eredménytelen volt. Ha elmondjuk külföldinek, hogy pl. valamely védjegy törlési iránti perben, amelyet a fennálló jogszabályok szerint ..keresettel" kell megindítani, Írásbeli eljárás után a Keresk. Minisztérium első és egyszersmind utolsó fokon hoz ítéletet, azt talán el se hinné, pedig sajnos az még ma is igy van. Különösen visszásnak mutatkozik a helyzet az 1923. évi V. t.-c. életbelépése óta. Ez a törvény ugyanis (8., 9. §§.) a védjegyeknek bizonyos vonatkozásban oltalmat nyújt, mely esetben az eljárás a rendes bíróságnál indítandó meg, ahol a pert a Pp. szabályai szerint tárgyalják és döntik el ugy. mint más rendes pert, megfelelő felebbyitelek igénybevétele mellett stb. Midőn azonban a védjegytörvény alapján a védjegy létezését vagy nemlétezését érintő fökérdés döntendő el. ott már közigazgatási hatóság megfelobbezhetlenül határoz ! Ily állapot mellett nehéz a collisiók kérdésének megoldása is, mivel az nem bíróság kebelén belül, hanem bíróság és közig, hatóság közt merül fel. Ezért melegen kell üdvözölni azt, hogy az iparjogvédelmi egyesület egyik nemrég tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy e tarthatatlan állapot megszüntetése végett a kormányhoz felterjesztést intéz, mely felterjesztés annál is iakább érdemel figyelmet, mivel ujabb! időkben a védjegyek mindinkább terjednek, az u. n. nemzetközi védjegyek nagyon szaporodnak, különösen amióta Németország körülbelül két évvel ezelőtt a madridi nemzetközi egyezményhez csatlakozott. Áttérve végül a vállalatok ismertető jelére, megjegyzem, hogy ez eddig az ipartörvény 58. §-ában némi oltalmat talált. Ezt a '§-t azonban az 1923. évi V. t.-c. 46. §. hatályon kivül helyezve, ennek a jogtárgynak a 7., 8., 9. §§-ban megfelelő oltalmat nyújt, mihelyt —" amint azt fent már emiitettem — individualizáló erővel bir. Ide sorolandók végül