Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 4. szám
Dr. Schusier Rudolf azok az ismertető jelek, amelyeket nagyobb üzletek oly módon használnak, hogy kirakataik, kocsijaik, személyzetének ruházata stb. jellegzetes alakban, szinben, elrendezkedésben stb. jelentkeznek. Ide lenne sorolandó végül a szerzői jogi oltalom, amit azonban mint igen messzire vezetőt itt közelebbről letárgyalni nem lehet. Csak rámutatok egy collisiós esetre a szerzői és védjegyoltalom közt. A szerzői jog védelmének hiányát látták ugyanis abban, hogy pl. valamely folyóirat cimét védjegyként belajstromozni ne lehessen. Ugy külföldön, mint belföldön ugyanis állandó gyakorlat — amellyel különben az elmélet is megegyező — hogy valamely folyóirat cimét védjegyként belajstromozni azért nem lehet, mivel a védjegy vagy magán az árun, vagy annak burkolatán (tartályán)/alkalmazandó, amig a folyóirat cime nem alkalmaztatok magán az árun (folyóiraton), hanem a cim a folyóiratnak egy része, még pedig lényeges alkatrésze, amely nélkül az a folyóirat forgalomba egyáltalában nem is hozható. Ebben a collisiós esetben tehát a szerzői jognak engedni kell. Egy másik, a cég- és védjegyjog közt felmerülő eset az, hogy ha valamelyik kereskedő saját áruit idegen cég alatt hozza forgalomba, az állandó cégjogi gyakorlat szerint ebben a cégjog megsértését nem látta, ugy hogy az az idegen cég a cégjog alapján fel nem léphetett. Ezért volt szükséges erről a védelemről más helyen gondoskodni, ami az 1924: XXIII. t.-c. 7. §-ában (védjegytörvény novellájában) meg is történt. Á collisiós esetekre vonatkozólag különben is meg kell jegyezni, hogy azok igen sürün — amint már a fentiekből is látható — főkép a cég- és védjegyjog közt merülnek fel, ahol különösen a védjegytörv. (1890. II. t.-c.) 5. §-a érdemel" figyelmet. Kétségtelen ugyanis, hogy a kereskedő saját cégét védjegyként használhatja, ami ajánlatos is, mivel — amint, láttuk — a védjegyjog bizonyos esetben nagyobb oltalmat nyújt, mint a cégjog. Ha tehát valaki saját cégét védjegyként használja, ez nem zár el hasoncégü vállalatot attól, hogy áruinak megjelölésére cégét ez is használhassa, mert az 1890: II. t.-c. fent id. 5. §. értelmében valamely védjegy belajstromozása nem akadálya annak, hogy más saját nevét vagy cégét áruk megjelölésére használhassa. De hangsúlyozandó az, hogy ez a használat nem lehet védjegykénti használat, mert ebben az esetben idegen védjegy használata forogna fenn, ami a védjegyjogba ütköznék. — Erre az 5. §-ra vonatkozólag, amely különben a védjegy korlátozását a név- és cégjog javára célozza — megjegyzendő, hogy ez a korlátozás csak a tisztességes, jóhiszemű forgalom javára nyerhet alkalmazást; ha pl. valaki csak azért szerez meg valamely céget,
