Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 4. szám

152 Dr. 8chuster Rudolf hogy a három első jogtárgynál az individualizáló hatás és jelleg a priori, megvan, mig a vállalat ismertető jele az individualizáló jellegét magának ki kell vivja az által, hogy hizonyos időn át (mely idő tartama a konkrét viszonyokhoz képest, hol rövidebb, hol hosszabb lesz, gyakorlatban volt, ugy, hogy a forgalmi- és érdekkörök abban egy meghatározott és mástól különböző vállalatot ismernek fel. E jogtárgyak közül a legelőkelőbb a név, mert ez nem csak személyt jelöl meg, hanem tágabb értelemben véve a céget is, mivel a cég is név, amely alatt a kereskedő üzletét folytatja és amelyet aláírásul használ (keresk. törv. 10. §.), sőt tágabb értelemben a védjegy is, különösen a szóvédjegy, annyiban név, hogy mintegy megnevezi azt az árut, amelyet más hasonló készítményektől megkülönböztet (1890. II. t.-c. 1. §.), pl. Aspirin szó, mintegy neve annak a fájdalmat csillapító meghatározott szernek, amelyet a forgalomban máskép meg sem lehet nevezni. Innét van, hogy a névjogot védi a legtöbb jogszabály (amint ezt és az ehhez tartozó kérdéseket a Jogállam XXIII. évf. 9—10. füzetében kifejtettem). Oltalmat nyújt a névjognak az állami anyakönyvekről szóló 1894. évi XXXIII. t.-c, továbbá az az általános magánjogi szabály (polg. tkv. terv. biz. szöv. 18, §.), hogy senki más jogos érdekének sérelmével jogellenesen hasonló nevet -nem használhat; oltalmazza a névjogot a cégjog is (keresk. törv. 24. §.), mert eszerint, „aJci valamely cég bitorlása által jogaiban sérelmet szenved" felléphet, tehát nem csak kereskedő léphet fel, hanem bárki, aki valamely jogában, tehát pl. névjogában, sérelmet szenved. Ez fontos; pedig az id. 24. §. alkalmazásánál ezt gyakran elnézik. Oltalmazzák a nevet továbbá a védjegytörvények (1890: II. t.-c. 10. §. és 1921: XXH. t.-c. 7 §.) és végül oltalmazza a névjogot az 1923. V. t.-c. (a tisztességtelen versenyről szóló törvény) 7., 8. és 9. §§-ai, amely törvény — a fent id. általános magánjogi szabályból kifolyólag — még a saját névnek használatát is eltiltja akkor, ha azt valaki vállalata körében oly módon használja, hogy ez által vállalata más vállalattal összetéveszthető. Ez a névjogra vonatkozó, több jogszabályon alapuló oltalom mintegy dominálja a többi jogtárgyat megillető oltalmi köröket. Látható ez mindjárt már a cégjog oltalmi körénél, mert — az állami anyakönyvekről szóló törvénytől és a fent id. általános magánjogi szabálytól eltekintve — ugyanazok a törvények és ugyanolyan körben védik a céget, mint a nevet. A védjegyjog pedig a védjegytörvényekeri kivüí. ugy mint a név- és cégjog, az 1.923 :V. t.-c. 8., 9. §§-aiban találja meg az oltalmát.