Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 1. szám - A polgári törvénykönyv

10 Dr. Almási Antal gczése és kötelezővé tétele utján a szokásjog katasztrofális bizonytalanságát egyszersmindenkorra intézményileg kizárta. 5. Jogbiztonság okából tehát a magánjogi kódexre most sokkal kevésbbé szorulunk, mint az 1848. XV. t.-cikk megalkotása óta bármikor is. De vájjon van-e tárgyi okunk és lehetőségünk arra, hogy a törvénykönyvet éppen most megalkossuk *? Erre ismét csakis nemmel tudok válaszolni. Magánjogi törvénykönyvet ugyanis szerény nézetem szerint csakis erősen fejlődő, gazdaságilag és egyébként is mindenképpen prosperáló kor alkothat avégből, hogy a nemzet virágzásának eszközeit és intézményeit rögzítse és ezáltal e virágzás tényezőinek bevált hatását a jövőre is biztosítsa. Mai korunkat ilyennek legjobb akarat mellett sem mondhatjuk. Ha a magánjogi törvénykönyvvel nem akarunk ugy járni, [hint a háborús világnak a mainál még mérhetetlenül jobb szakában a törvénytárból az életbe kikerült perrendtartással, amely úgyszólván sohasem lépett igazán hatályba és amely ma csak torzképe annak, mit felöle képzeltünk, de, amely ily alakban sem lesz talán soká fenntartható, akkor óvakodjunk attól, hogy ma ily kilátástalan szerves és nagy törvényalkotáshoz fogjunk! 6. Óvakodjunk tőle annál is inkább, mert erős meggyőződésem szerint ma aligha is találhatjuk meg és még sokkal kevésbbé szövegezhetjük azokat a szabályokat, amelyek mondhatjuk a magánjog legfontosabb alkotni ánybiztositékai. Es itt főleg három alapintézménykörre gondolok: a személyiség jogára, a dologbeli jogokra és a vagyonjogi forgalmi szerződésekre. 7. A személyiség joga a háború alatt és után erős rázkódtatásoknak volt és van kitéve, amelyek a körülötte viharzó gyakorlati és elméleti problémák raját vetették fel. Hogyan szabályozzuk ezeket? Hallgassunk róluk, szóljon törvénykönyvünk ugy, mintha Magyarországot a világháború, a forradalmak és ellenforradalmak, Trianon és a mindezekkel kapcsolatos szenvedések és bajok nem dúlták volna vagy nem dúlnák most is? Ez azt jelenti, hogy az uj kódexnek mit sem szabad tartalmaznia a személyiségi jog alapjainak kérdésessé váltáról, arról, hogy egyes törvényeink a személyiség legfőbb meghatározási jogát: az önmeghatározást egyes esetekben ma már nem az egyén puszta létéhez, hanem annak bizonyos az államnál kisebb csoportokhoz való tartozásához fűzik,1) hogy Faj, nemzetiség: 1920. XXV. t.-cikk 3. §-a, földmivességre való alkalmasság: 1920. XXVI. t.-cikk 25. §-a.