Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)
1925 / 1. szám - A polgári törvénykönyv
A polgári törvénykönyv 11 azt máskor is közigazgatási engedélyektől és határozatoktól teszik függővé,1) más szavakkal, hogy a személyiségi jog legfontosabb ágai magánjogi értelemben .vett és mindenkit egyformán megillető alanyi jogból közigazgatási diskretionális engedélytől függő privilégiumokká fejlödnek át. Ugy vélem, hogy polgári törvénykönyv alkotása teljesen lehetetlen anélkül, hogy ezeket a kérdéseket elvileg ne tisztázzuk és szabályozzuk, hogy meg ne állapítsuk, vájjon a legfontosabb pályákon való működés és oly gyakorlati ügyletek, mint az ingatlan adásvétel, a bérlet, a haszonbérlet megkötése és érvényesítése az egyén személyiségi, ha ugy tetszik jogképességi körébe, avagy közigazgatási hatóságok célszerűségi vagy egyéb alapokon nyugvó szabad elhatározási körébe tartozik-e? - Szóval: az egyénnek engedélyezett magánjogi tevékéin és az ennek gyökerét tevő, a közjog és a magánjog határán fekvő egyén és állam, továbbá jogi személy és áUam közötti viszony: a magánjogi tevékenység értékelése és alapjai a polgári törvénykönyvben ma elvileg szabályozandók. A háború előtti javaslatokban erre nem volt szükség, mert senkinek eszébe sem jutott e viszony alapjaiban és e tevékenység jelentőségében kételkedni. Ma ezek igen homályossá váltak, amely homályt az uj törvénykönyvnek mindenképpen el kellene oszlatnia. Egészen mellőzöm azt a kérdést, vájjon erre a mai politikai és egyéb viszonyok alkalmasak-e ? De vájjon ma mé<> a fent jelzett áldozatok árán is okvetlenül kell-e ily kérdéseket felidéznünk ? Ezekhez járul, hogy véleményem szerint a társaduimi boykott számos jelenségeit, amelyeket a forradalmak utáni idők felvetettek, a törvénykönyvnek szintén fel kellene ölelnie. Tudományos és egyéb közjogi vagy nagy társadalmi jelentőséggel biró testületekből való kizárások birói felülbírálása, amelynek intézményes hiánya sok, .indokolatlan, keserű szenvedést okozott, most már épp oly kevéssé maradhat el a kódexből, mint teszem annak a kérdésnek a tisztázása, vájjon a névmagyarosítás csakugyan és kizárólag közigazgatási hatóság adta privilegium-e, amelynek eléréséhez külön érdemek szükségesek, avagy talán törvényileg biztosítandó magánjogi !) Kari határozat: 1920. XXV. t.-cikk 3. §-a, közigazgatási engedély : az 1922. XII. t.-cikk számos esete, megyei gazdasági albizottság: 1920. XXXVI. t.-cikk 25. §, az ebben a vonatkozásban szintén közigazgatási hatóságnak veendő. Földbirtokrendező Bíróság (1920. XXXVI. t.-cikk 25. §.), a Földmivelésügyi Miniszter (ugyanott 20. §.) stb. döntései, amelyek végeredményben mind afelett is határoznak, kinek van megengedve, hogy tudományos, kereskedelmi vagy ipari és mezőgazdasági pályán működ hessék, kinek nem ?
