Polgári jog, 1925 (1. évfolyam, 1-9. szám)

1925 / 3. szám

98 AlföUy Ede bíráskodás színvonalának a sülyedésétől kellene tartani. Ezúttal csak általánosságban mutatunk rá arra a néhány irányra, amelyben hasznos reformokhoz lehetne eljutni. L A novella lényegileg megszünteti a járásbíróságok és törvényszékek közt fennálló szervezeti külömbséget, de nem vonja le ennek a helyes következményeit és nem tér át az egységes első-folyamodásu és egységes felebbviteli bíróságok rendszerére és igy értékesittetlcnül hagyja azt az önként kínálkozó nagy előnyt, amely a bírói szervezet egyszerűsítése, továbbá az életképtelen törpe-bíróságok föloszlatása és az egyes bírói testületek között fennálló nagy aránytalanságok megszüntetése utján elérhető. II. Aki végigtekint azoknak a könyvköteteknek a hosszú sorozatán, amelyek a hatásköri biróságok döntéseit tartalmazzák, nem zárkózhatik el az elöl a meggyőződés elöl, hogy itt valami nincs rendben és hogy a legnagyobb fokban természetellenes az a bizonytalanság, amely a birói hatáskörök terén az. eligazodást megnehezíti. A hatásköri' és illetékességi szabályok gyökeres egyszerűsítésre szorulnak, de a novella ebben az irányban még kísérletet sem tesz. III. Az úgynevezett perenkivüli ügyszaknak a birói hatáskörből a magánvállalkozás körébe, nevezetesen a közjegyzők hatáskörébe való átutalása lényegesen könnyítené a biróságok fölösleges terhét és egyúttal az ügyvédség elviselhetetlen helyzetének a megjavítását is eredményezné. IV. A biróságok célszerű és hasznos tehermentesítése végett a tőzsdebíróság bevált intézményének a mintájára más szaktestületek (kamarák) kebelében is szakbiróságokat kellene szervezni és ezekhez a bíróságokhoz az állami érdekek biztosítása, valamint a jogászi szempontok kellő érvényesülése végett hivatásos bírákat kellene elnökül kirendelni. V. Törvénykezési eljárásunkban a harmadfokú felebbvítel nem szerepel általános jogorvoslatként, hanem csak kivételesen, tehát mondhatni kiváltságképpen van helye és általánosságban csak a jogegység megóvásának és a bírói jogalkotásnak, valamint jogalkalmazásnak a céljait szolgálja. A jogegyenlőség elvébe ütköző kiváltságnak annál kevésbbé van létjogosultsága, mert az általános céh a kiváltság fenntartása nélkül is megvalósítható, sőt a legfelsőbb bíróság a jogegység megóvására, az igazságszolgáltatás irányítására és a birói jogalkotásra vonatkozó