Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Emlékünnep és választójogi ankét a Deák Ferenc Társaságban. Bethlen István nagyjelentőségű megnyilatkozása - Egyed István emlékbeszéde

X Emlékünnep és választójogi ankét a Deák Ferenc Társaságban ^ Bethlen István nagyjelentőségű megnyilatkozása — Egyed István emlékbeszéde A Deák Ferenc Társaságnak, de vele együtt a magyar politikának is eseménye volt az az emlékvacsora, amelyet október 17-én este rendezett Deák Ferenc születésének 133-ik évfordulójára a Tisztviselő Kaszinó nagytermében. Nemcsak azért volt ez esemény, mert talán elsőízben történt meg, hogy egy nagy gondolat jegyében egy asztalnál foglaltak helyet a magyar fiatalság összes vezető egyesülebeinek képviselői, hanem főként és elsősorban azért, mert ez az összejövetel alkalmat nyújtott a magyar közélet legnagyobb vezetőegyéniségének, Bethlen István grófnak arra, hogy kifejtse gondolatait a választójog sorsdöntő kérdéséről és állást foglaljon a szavazás titkossága mellett. Messzehangzó, nagy jelentősége van ennek a beszédnek, s ekként értékelte a sajtó és az egész magyar közvélemény is, számunkra azonban még ezenfelül is egészem különös értékkel bír, mert a fiatalsághoz intézte szózatát Bethlen István gróf, a fiatalság előtt tánta fel azokat a mély kapcsolatokat, amelyek a magyar jövőt ezzel a sorsproblémával öszszefüzik. És a magyar fiatalság tanúságot tett amellett, hogy teljesen átérzi és átérti a választójog kérdésében fekvő nagy lehetőségeket, de a jó, vagy rossz megoldástól függő súlyos következményeket is. Ugy a vacsorán elhangzott magasszínvonalú fiatalsági felszólalások, mint az egyhangúlag elfogadott választójogi deklaráció emelkedett felfogása — bizonyítékok amellett, hogy a magyar fiatalság kezébe nyugodtan le lehet majd tenni a magyar nemzeti jövendőt, mert ez a fiatalság nemcsak a maga generációjának hevét és lendületét, hanem küzdelmes életének minden komolyságát és lelkiismeretét is mérlegre teszi megvívandó nagy elvi harcaiban. Az emelkedett hangulatú ünnepség egyik legkiemelkedőbb mozzanata volt természetesen az a hatalmas, gondolatokban gazdag emlékbeszéd, amelyet Egyed István egyetemi tanár mondott el Deák Ferencről. Messze kicsendül felénk a beszédből ez a sugárzó igazság: v>Hüség az alkotmányhoz annyi, mint magyarnak lenni«. A vacsorán a fiaibalság többszáz főnyi képviselőjén kívül megjelent a magyar politikai élet számos előkelő képviselője is. Ott voltak Bethlen István gróf és Egyed Istvánon kívül: Ugrón Gábor, Apponyi György gróf, Ripka Ferenc, Kaas Albert báró, Körmendy Ékes Lajos, Szudy Elemér, Hlatky Endre dr. és még sokan mások. A nagyjelentőségű politikai eseményről az alábbiakban számolunk be: Elsőnek Ferdinándy László dr. szólalt fel a vendéglátó Deák Ferenc Társaság nevében: A politikusnak hinnie kell a léleknek, a szellemnek halhatatlanságában, mert látnia kell, hogy az elhunyt emberek nagy szellemének hatása sokszor nagyobb, mint volt életükben. Időközönként meglepő erővel és l'risseséggel irányítja valamelyik kor politikáját egyegy rég elhunyt nagy gondolkodó, vagy politikus, akinek gondolatát és érzelemvilágát nem a napi események esetlegességei és rövid életű problémái töltötték ki, hanem örök emberi kérdésekkel foglalkozva, elveik alkotásaik sub specie aeternitatis állanak. Az Európát elárasztó diktatórikus törekvések, a magyar géniuszt ostromló külföldi szellemű államalkotó gondolatok elleni küzdelemben Deák Ferenc szellemét 'hívtuk segítségül, akit talán csak most látunk egész nagyságában és ihamisítatlanságában. Ennek a társaságnak, amely itt összejött, síkraszállása az; alkotmányos gondolat védelmében, egybe esett a nemzet legjobbjainak és nagy többségének gondolat és érzelemvilágával. Megmozdulásunk jelentősége első sorban abban volt, hogy megcáfolta azt a hamis beállítást, mintha a háborús és háború utáni nemzedék már elfordult volna az alkotmányosság gondolatától és a diktatúra iránt lelkesednék. Az alkotmányvédő mozgalomnak legfontosabb jelentősége az volt, hogy az egész ország előtt demonstrálta az alkotmányosság gondolatának nagy nemzetfenntartó erejét, mert beigazolta, hogy ez a mozgalom felette áll minden pártpolitikai és felfogásbeli ellentétnek. Az alkotmányosság a nemzeten belül szükségkép mutatkozó különböző,