Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 2. szám - Jogösszehasonlító intézetek Európában

kotmánynalk olyan mélységes és mindent magába ölelő szeretetével, mint Deákon kívül talán senki más. Nagyon nehéz portrőt rajzolni élő kortársról, aki ma is cselekvő valaki és messze van pályája lezárásától, — ebben is tökéletesen igaza van Fenyőnek. Hogy neki mégis sikerült, ami nagyolni keveseknek sikerült volna, az csak annak bizonyossága, hogy Fenyő egyaránt rendelkezik a (szubjektív és a tárgyilagos emberlátás minden képességével, s ha kell elmélyedő, egyéni lírával, de olykor kollektív szemlélettel <nézi és bírálja az embert és a kort egyaránt. (Az Erdélyi Magyar Pártot) ért méltatlan támadásokat szóvátettük legutóbb ezen a helyen s viszszautasítottuk azokat a hebe-hurgya kritikákat, amelyek ha talán nem is kifejezett ártó szándékkal, de mindenesetre súlyos tudatlansággal nyúltak bele erdélyi magyar testvéreink legbensőbb magánügyeibe. Azóta végighullámzott az egész romániai magyarságon a tiltakozó méltatlankodás s az Országos Magyar Párt valamennyi tagozata egyhangú határozattal szögezte le álláspontját ebben a szerencsétlen ügyben. Szükségesnek tartjuk, már a magunk előzőleg elfoglalt álláspontjának igazolására is, e nagy horderejű határozat szószerinti szövegének közlését: »Egyes Romániában megjelenő magyarnyelvű, kétesértékű sajtótermékek, amelyeknek a romániai magyarság ellenségeivel való kapcsolatai és anyagi forrásai közismertek, megkísérelték hazug aknamunkával rágalmakat terjeszteni a romániai Országos Magyar Párt és annak kiváló vezetői ellen. Erőlködéseik itt a belföldön eredménytelenek maradtak, úgy látszik azonban, hogy sikerült kapcsolatot szerezniük egyes budapesti sajtóorgánumok Ardealban járó munkatársaihoz, akik kellő kritika híján felültek ennek a célzatos aknamunkának és valóságnak fogadtak el nyilvánvalóan hamis beállításokat. A központ találjon módot arra, hogy a mi helyzetünkkel foglalkozó külföldi sajtóban célzatosan rosszindulatú, a romániai összmagyarság érzelmeit mélyen sértő közlemények ne jelenjenek meg, mert az ilyen eljárás csak árthat kisebbségi helyzetünk megjavítására becsületesen folytatott küzdelmünk sikerének.« E határozat kapcsán minden magyar helyi tagozat megingathatatlan bizalmáról és támogatásáról biztosította az országos pártvezetőséget és parlamenti csoportot. (A képviselői összeférhetetlenség) az alkotmányos fejlődés egyik legfontosabb biztosítéka. Károlyi Gyula kormánya el is határozta, hogy ebben a kérdésben rendet teremt. E reform megvalósulását azonban lehervasztotta a reformkormány hivatalbalépése. A fiatal értelmiség is hiába várta az álláshalmozások ügyének rendezését; az egyik reformminiszter nem átallotta «frázishalmozásnak» nevezni az álláshalmozás kérdését. Azóta a MATEOSzigazgatóról, aki a büntetőügyekkel körülrakott nagybaracskai mandátum tulajdonosa, szavazással mondták ki, hogy nem összeférhetetlen. Egy más Népképviselő tejszállítási szerződést kötött a MABI-val s mikor ez nyilvánosságra került, a kormány sajtó kezdett kiáltozni és azt bizonygatta, hogy a MABI független intézmény, amivel szemben le kell szögeznünk, hogy a vonatkozó tejszállítási ügyben a felügyeleti minisztériumot illeti az érdemi döntés. A képviselő úr pedig habozva és kényszerítve fogja ügyét az összeférhetetlenségi bizottság elé bocsátani. És mit mondjunk arról, hogy a kormány sajtóalapjából támogatott hírlapok szerződéses munkatársai a kormánypárt képviselői közé tartoznak? Ez az összeférhetetlenség még súlyosabb, mert általa nemcsak a parlamentben, hanem a sajtóban is egyre jobban halkul a közvélemény lelkiismerete. És álláshalmozást, kétszeres jövedelmet jelent ez is, amit legkevésbbé azok fogadhatnak el, akik az értelmiség válságát használták föl politikai karrierjük megalapozására. (Reformok her*vadása) jelzi az utat egyébként is, mióta a reformkormány választási gőzhengere letiporta a reformokat »akadályozó« csáklyásokat. A titkos választójog megígérésével »sorrendbeli hibát követett el« a megígérő. Az adóreform ügye átváltozott egy olyan egyenesadó-kódex ügyévé, amely egyrészt »később lesz csak életbeléptethető«, másrészt pedig az adófizető polgárság imádkozik érte, hogy valóban minél később jöjjön, mert a naiv polgár nem rettentő szigort, hanem terheinek igazságosabb és méltányosabb elosztását képzelte »adóreform« alatt. Ki ne emlékeznék az »új Magyarország« büszke ígéretére és ki az, aki még itt ígéreteket számon képes tartani, ha csak a pszichológiában definiált »kolosszális memóriá«-val nem rendelkezik. A marxizmus elleni fogadkozások is azt eredményezték, hogy a megfenyegetett szociáldemokrácia igyekezett önvédelmi állásait megerősíteni és kiépíteni. És akkor is, ha az ígéretek halmozása nem vezetne éppen egy ellenkező irányú hatásra, hanem egyszerűen és joggal többé komolyan nem vétetnék, akkor is meg kell kérdeznünk: jogcímet jelenthet-e a sorozatos tévedések bevallása a nemzet vezetésére és hogy van-e még ebben az országban politikai konzekvencia? Újabb szempontok a tuberkulózis elleni küzdelemben Irta: Púder Sándor dr. (Budapest, 68. 1.) Szerző a problémát inkább a szociálhigiénikus, mint a klinikus szempontjából teszi vizsgálódás tárgyává. Beszámol a gümőkór elleni küzdelem jelenlegi állásáról, annak kilátásairól, majd a légmellkezelés magyarországi elterjedéséről ír. Javaslatot tesz a művi légmellkezelés és utántöltés megszervezésére, javaslatait számítások közlésével is részletesen megokolja. A munka a légmellkezelés első országos statisztikai adatfelvételeit is tartalmazza. (R. L. dr.) A külkereskedelmi volumen nagysága egy ország életszínvonalára is következtetéseket enged. Ausztriába 1935-ben 1088 millió schilling értékű külföldi árút vittek be, míg Magyarországra 398 millió pengő értékűt. Az osztrák kivitel ugyancsak 1935-ben 810 millió schilling volt, míg a magyar kivitel 459 millió pengő. Az arányok ilyen különbsége mellett eltörpül a külkereskedelmi mérleg aktivitásának vagy passzivitásának kérdése. A gazdaságtudomány is már elavultnak tekinti az aktív kereskedelmi mérleg merev célkitűzését. Sőt a tőkebevitelre utalt államokban inkább a behozatali többlet jelez gazdasági föllendülést. 26