Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 10. szám - A nemzetközi szolidaritás tudománya (International Relations)

nemzeti alapítvány, 6 pedig nemzetközi jellegű intézet. (Kettő Genfben, egy Hágában, kettő U. S. A;ban, egy Honoluluban.) A kérdések tanulmányozására kellő fényt vet a lengyel közoktatásügyi miniszternek nemrégiben kiadott rendelete, amely a lengyel középiskolákban kötelezővé teszi az Int. Relations tudományának oktatását. Miután ilyen módon rámutatunk e tudományág müvelésének jelentőségére, szükségesnek mutatkozik, hogy megismerkedjünk a meghatározáson jóval túlimenőleg, a maga részletei ben is ezzel az érdekes, de nagyon sajátságos tudományággal. Érdekesnek mondottam, mivel oly hatalmas tárgykört ölel fel, amely felkelti minden tudománnyal foglalkozó ember érdeklődését, de sajátságosnak is mondottam, mert még ma is a legeltérőbbek a vélemények e tudományág keretében művelhető kérdésekre vonatkozólag. Véleményem szerint leghelyesebb, Iha az idetartozó kérdéseket csoportokba osztva külön-külön vizsgáljuk meg. Az anyag ily felosztása esetén, a kérdéseknek három csoportját különböztethetjük meg. 1. Azoknak a politikailag kifejlődött államok szolidaritásának megismerése, amelyeknek együttműködésén függ a nagy nemzetközi kérdések megoldása. 2. Azoknak az igen nehéz, igen bonyolult kérdéseknek tanulmányozása, amelyek különböző gazdasági és politikai fejlődési fokon levő népek közötti vonatkozásokból felmerülnek. 3. Annak a problémának megvizsgálása, hogyan óvják meg az államok a világ bizonyos nagy nemzetközi érdekeit. Természetesen ezzel a mesterkéltnek nevezhető első pillanatra nem sokat mondó, gyakorlatilag azonban nagyon használható tagolással sem adható még megközelítő képe az Int. Relations tudományának. E tudományág terjedelmének jellemzésére talán helyes, ha idézem az Int. Relations egyik egyetemi professzorának Zimmern oxfordi tanárnak szavait, aki szerint egy rövid élet munkája nem elegendő még arra sem, hogy egy tudós áttekinteni legyen képes az idetartozó anyagot. Most pedig a tudományágba tartozó kérdésekről példák adásával még részletesebb, de még így is madártávlati áttekintést szeretnék adni. A kifejtett első és második problémakörbe egyaránt tartozik a nemzetek közötti kereskedelmi vonatkozások és nyersanyag elosztás kérdéseinek megismerése. Itt esik szó, megfelelő kereskedelem útján történő gazdasági előnyök szerzéséről, amelyben mint pionírok a gyarmatosító társaságok és a trópusokra küldött gyarmatosok szerepelnek. A nyersanyagokért folyó harcban szerepe jut a szükségletek mellett, a nemzeti presztízsnek is. A gyarmatokat, amelyek a hatalom szimbólumai, a nemzetek önként sohasem adják fel. »A tenger, a mi életünk, az és mi egyek vagyunk, az birodalmunknak valódi bástyája.« (Ramsay MacDonald.) A nemzetközi üzleti, gazdasági élet és a politikai vezetés mechanizmusa közötti összefüggés megismerése is ide tartozik. Olyan országban, ahol a kereskedelem fontos termelési tényező, ha a kormány kereskedőellenes, úgy megbukik. (Gazdasági élet és belpolitikai élet összefüggése.) Ha a nemzeti gazdagság növekedésével nem tart lépést a világgazdaság fejlődése, úgy válság áll be gazdasági és politikai téren egyaránt. (A brazíliai kávétúltermelés a gazdasági válság korában.) A fogyasztás és a politika kérdéseinek kapcsolata küDEAK FERENC: A nemzet, ha látja az alkotmány teljes visszaállítására s épségben tartására irányzott, komoly szándékot, s nem lesz oka félni, hogy jogai csorbíttatnak, bizalommal fogadja fejedelmének előterjesztéseit a törvényhozás terén, megnyugvással kíséri törvényes kormányának a végrehajtás körébún tett minden lépteit. Azon nemzet, mely híven megőrzött alkotmányának s törvényeinek pajzsa alatt jogait s érde-' keit biztosítva látja., nem kénytelen más helyzet, más viszonyok után sóvárogni. lönösen gyarmati vonatkozásokban jut előtérbe. Egyik nemzet kereskedői harcolnak más nemzet kereskedőivel kereskedelmi előnyök szerzéséért. Ez a harc kivetítődik egyik nemzet kormányának a másik nemzet kormányával való kapcsolatára is. (Olasz és német gyarmat-aspirációk. Angol és francia ellenállás.) Ezek csak kiragadott kérdések. Csak ízelítő próbál lenni a tárgyalt néhány problémakör, hogy mi minden tárgyalható rendszeresen, objektíven, tehát tudományosan, az International Relations tárgyköréiben. E kérdésekkel eddig is foglalkoztak, azonban csak a nemzeti politika szemszögén keresztül. így jötték létre a világtörténelmek, mindmegannyi — bár anakronizmusnak hangzik — ^nemzeti világtörténelem«. Helyesen állapították meg a Szellemi Együttműködés madridi konferenciáján, hogy mind mostanáig nem történt meg az objektív világtörténelem megírása. Ezt az objektív világtörténelmet, ennek megírását próbálják szolgálni az Int. Relations tudósai, amidőn egyrészt a »Current History«-t írva, a való életet tapasztalják, az élet mozgalmas jelenségeit, mielőtt azoknak színei az emlékezetben elfakulnának, úgyszólván nyakonragadják. Másrészt nemzeti szempontokon felülemelkedve, az objektivitást teszik munkájuk fő jellemzőjévé. Alig van ma tárgy, amely nemcsak általános nemzetközi szempontból, de különleges magyar vonatkozásban is fontosabb lenne a nemzetközi szolidaritás tudományánál. Egy pillanatig sem szabad elfelednünk, hogy a magyar nemzet »struggle for life«-ja nem a magyar glóbuszon folyik és hogy sorsunk nem a saját elképzeléseinktől függ, hanem annak az adott helyzetnek fog megfelelni, amelyet a magyarság a nemzetek küzdelméből a maga számára kivív. Magyarország négy évszázadon át birodalmi kapcsolatnak volt tagja. Ez a kapcsolat nemzetközi vonatkozásban általában égységesen jelentkezett és így a dolog természete szerint egységes külpolitikát folytatott. A magyar közvélemény lassan elszokott attól, hogy a nemzetközi kérdéseket közelebbi vizsgálat tárgyává tegye, és azokat különleges magyar nézőpontból ítélje meg. Közvéleményünknek a közügyekben kifejtett érdeklődése' kimerült a közjogi kérdésekben való hosszadalmas és improduktív vesződéssel. A világháború kitörése így természetesen váratlanul érte nemzetközi kérdésekben járatlan közvéleményünket. Ma azonban — mint a magyar élet annyi sok más területén — itt is megváltozott a helyzet. Válaszúton állunk! Az új Magyarország a nemzetközi jogközösség független jogalanya lett, ma már önálló külpolitikát folytat. Kívánunk-e to25