Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - A magyar alkotmányfejlődés és a magyar ügyvéd (Kossuth-Kölcsey-Deák) 2. [r.]

Az új, a párizsi alkotmányok szerint ma KözépEurópa nem egyéb, mint egyenesen a letűnt káros osztrák politika szerencsétlen irányában az orosz és a német imperializmus sikerének öntudatlan előkészítése. A kihívott általános gazdasági válság is ennek kedvez, mert az újra csak sínylődő tömegeknek, a munka romantikusainak, kedvező tápot ad az orosz és — az ellentétes póluson — a német »gazdasági rend« is, mint szintén új alkotmányok. Az, hogy alkotmánnyal torténeimet csinálni nem lehet, éppolyan igaz, mint az a mi pozitív tételünk, hogy a történelem csinálja az alkotmányt. A felettünk ítélő öntelt kornak és nagyhatalmaknak lehettek kitűnő spekulatív elméi. Lehettek a saját hazájukat a rajongásig szerető romantikusai. Lehettek és voltak is az eszközökben éppen nem válogatós — kimondjuk — hazug intrikusai. Lettek, vannak és lesznek is még mártírjai. Azonban az alkotmányt teremtő történelemhez mindez nem elég. Ahhoz más kettő is kell még. Kell még a szabadság szellemében az önfeláldozásig magávalragadó kezdeményező hős, és kell még — ami nem kevésbé fontos — a döntő elhatározásokban a szenvedélyeket önuralommal megtagadó, előrelátó bölcs is. Ügy érezzük, hogy ez a két alapvető tényező hiányzik az új alkotmányokból. Nincs hősük és nincs bölcsükA magyar alkotmánynak fejlődésében ezek voltak a két hagyományt gyarapító ügyvéd: Kossuth, a hős és Deák, a bölcs. Ennek megértéséhez azonban nem elég a romantikus hajlamok önző nagyralátásain és intrikáin elinduló szentimentálizmus. Ez — maga is indulatosan — dilettáns mániákussá válik. Vakon gyűjti a »sérelmeket«, mint az a filatelista a bélyegeket, akinek nincs földrajzi és történelmi elmélyedő ismerete. Ezeknek a megértéséhez bizony nem Seton-Watston úr vitázó elfogultsága vezet. Ehhez a szintén ügyvédi neveltségű Maculay Tamás elmélyedése volna szükséges, aki az angol történelem méltatásával arra tanított, hogy a történelem földi, emberi valóságaiban költészet nélkül is van szépség és igazság. Mert a valóság ellenére és az afelett szőtt álmok, már mint ilyenek, hazugok. A felébredésben pedig aztán magukra az álmodókra is visszaütő kegyetlen igazságtalanságok azok. így szólnék bizony a »térképes magyar* mellett a mi igazunkról — az idegenhez. De érthet belőle a magyar is: Reformlázban ne »új Magyarországot« igyekezzenek teremteni az epigonok, mint ezelőtt 15 évvel »új Európát« Párizs. Ehhez ők is kicsinyek. Ássák ki, szabadítsák ki a sírjából, a romjaiból a régi Magyarországot. Ezzel nagyokká lehetnek ők is. De területében sem lehet Magyarország a régi addig, míg szellemében is nem lesz, nem marad a régi. Medvigy Gábor dr. Budavár PÁSZTOR MIHÁLY: BUDA ÉS PEST A TÖRÖK URALOM UTAN. (Budapest szfr. Statisztikai Közleményei. 73. kötet. 1. szám.) A jónevű statisztikus, várostörténelmi és tudo.mányi iró hosszú évek szorgalmas kutató munkásságát tetőzte be a nagyszabású művével- Igen beható pontossággal és részletességgel hoz felszínre minden érdekes adatot a két testvérváros zsenge korából, s ezt a bő monográfiát a fontosabb és arra alkalmas jelenségek (főleg' család-, telektörténelem és városépítés terén) tovafejlődé-ének hozzáfűzésével, a napi hírek frisseségével adja elő. Ugyanakkor nem felejtkezik el arról, hogy átfogó összehasonlítások által beállítsa a XVII. századfordulói Pest-Budát az országos problémák, vajúdások világába. E téren különösképpen figyelemreméltó az a biztonság, mely a korabeli zavaros pénz- és hitelélet szemléltető vázolását oly élvezetessé teszi. Érdekes kísérlet az akkori népesedési adatoknak pontos összeállítása, s a vérbeli demográfusnak azokból leszűrt megállapításai a kor népesedéséről, kiegészítve a lélekszám eddig ismert adatainak kissé talán merész, de megokolt és elfogadható kritikájával. A hézagpótló művet örömmel fogadtuk. DR. HÉJJÁ PAL: A TÁBORI EGÉSZSÉGÜGY BUDA VISSZAFOGLALÁSA KORÁBAN. {Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936.) Budavár visszafoglalásának problémáival egész más oldalról foglalkozik. Az író főleg két, eddig idehaza ismeretlen forrásmunka (L. A. Portio orvosi szakműve és Dietz János életrajza) alapján, sok egyéni kutatással kiegészítve, rajzolja meg az 1686-os ostrom egészségügyi viszonyait. A mindeddig csak távolról érintett kérdésre a korbeli magyar egészségügy és ennek természeti és társadalmi alaptényezői, a klíma, élelmezés, orvosok, sebészek viszonyai beható vázolásával tud áttekintő képben feleletet adni. A felmerült problémák mélyén az anatómus boncolókészségével találja meg a megoldásokat. Az egészségügyi szemszögből felépített korrajz a kor orvosi, sebészi ismereteinek részletes felvonultatásával az általános kultúrtörténet számára is az értékes adatok rendkívül bő tárházát nyújtja. A szemléltetést érdekes egykori metszetek mellékelése segíti elő. {K. W. D.) MAGYARORSZÁG ÉS AUSZTRIA A TÖRTÉNELEM MÉRLEGÉN. Irta: Hegedűs Lóránt. (Bp., Légrády-kiadás, 1936, 40 l.) Az európai politika rövidlátását, egyensúlyérzetének meglepő hiányát állapítja meg ez a több cikkből álló tanulmány. Geopolitikai, történeti, államjogi szempontból mutatja ki, — akiegyezés utáni osztrák-magyar monarchia struktúrájával a háttérben — hogy addig nem lehet béke, nyugalom, jövő és egyensúly KözépEurópában, amíg nemcsak Ausztria, de elsősorban Magyarország kérdéseit nem rendezik. Sőt e rendezés primátusát joggal követelheti hazánk, mert a monarchia igaz vezetőeleme mindig mi voltunk. Magyar államférfiak tartották vissza Ausztriát az oktalan háborúskodástól 1870-ben, a magyar közjogi tudáson alapult az osztrák alkotmány; s Andrássy, Eötvös József e hatásán kívül Deák érvei adtak erőt Ferenc Józsefnek, hogy egész Ausztria s miniszterei akarata ellenére létrehozza a kiegyezést. De még e domináló szerepen túl kell, hogy az európai érzelem is hazánk felé forduljon. Magyarország volt az, mely mindig tiltakozott a gyengébb népek leigázása ellen, területcsonkítások ellen s ez ellen felemelte szavát épp 1870-ben Franciaország mellett is. A történelem mérlege felénk kell, hogy billenjen. A mű, mely felhasználja a német külügyi hivatal legújabb aktapublikációit, a bécsi udvari levéltár számos adatát, nagy szolgálatot tesz a külpolitikai közvélemény felvilágosítására. Szerkezetével, tagoltságával jó vezető e kérdésekben, lendületével meggyőz s számos jelentőségteljes adalékával a tudománynak is szolgálatot tehet. (R. 1. dr.) 38