Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Emlékünnep és választójogi ankét a Deák Ferenc Társaságban. Bethlen István nagyjelentőségű megnyilatkozása - Egyed István emlékbeszéde

is volt különbség, amelyet azonban átszövött az a közös szellem, hogy megoldás felé segítsen vinni a magyar fiatalság egy kérdést, amely a magyar közéletnek úgyszólván évtizedek óta legnehezebb, legmostohább kérdése, és amely, ha szükségszerűen felmerült, mindig országos katasztrófával járt. Mert ivoltak mindig választójogi viták a magyar parlamentben, de akkor mindig baj volt. Mindig baj került ki belőle. Es én azl hiszem, hogy ma elérkeztünk ahhoz a ponthoz, amikor a nemzet egyértelmű akaratából meg lehet alkotni ezt a kérdést, ha józanságot, belátási, óvatosságot, de egyúttal elvi szilárdságot is tanúsítanak ások, akii, a kérdést megoldás elé akarják vinni. — Lesznek sokan, akik azt fogják kérdezni, hogy Bethlen István, aki a háború után a nyiltszavazásos rendszert hozta be, milyen álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Engedjétek meg, hogy egész őszintén elmondjam a magam felfogását erről a kérdésről és azokat az indokaimat is, amelyek akkor arra vittek, hogy egy vegyes rendszert: városokban a titkos, falvakban a nyilt szavazásos rendszert vezettem be, mert hiszen ez fogja magyarázatát adni az én állásfoglalásomnak. — Mélyen tisztelt barátaim! A háború után, 1921ben miniszterelnök lettem, olyan időpontban, amikor ez az ország tele volt keserűséggel és szenvedéssel, amikor ti mindnyájan még nem is éltetek. Nagy-Magyarország elvesztésén keseregtünk, de ugyanakkor a nép lelkében és a tömegek lelkében vad szenvedélyek dúltak. Az egyik oldalon a szocializmus és a bolsevizmus által felizgatott tömegek, amelyeknek szenvedélyei még nem igen nyugodtak meg, a másik oldalon pedig a reváns eszméje, akik a régi rendnek visszaállítása érdekében a régi metódusokhoz kívántak nyúlni. Mint magyar miniszterelnök láttam, hogy ha oly választási rendszert fogadunk el, amely az akkori időkben ezeknek a szenvedélyeknek megállj-t kiáltani nem képes, akkor ez az ország el ivan veszve. Mert engedjétek meg, fiatal barátaim, ha az országgyűlés arra való, hogy a nép akaratának és vágyainak, kívánságainak kifejezést adjon, arra is való, és úgy kell megkonstruálni a választójogot, Imgy a magyar nép igazi akarata eltitkolható ne legyen, de és kell, hogy a magyar parlamentet, a magyar nemzet legjavának összegyűlő helyévé is tegyék. A magyar parlamentnek képesnek kell lennie arra, hogy a magyar nemzet kis sajkáját a háborgó vizeken, amelyeken úszunk, ma, végigkormányozhassa úgy, hogy ez a nemzet végzetes bajba ne keveredjék. Ehhez becsület, tisztesség, gyakorlat, tapasztalat, államférfiúi tudás és széleskörű tapasztalás is szükséges. Es akkor, amikor mi hangoztatjuk, az általános titkos választójog elodázhatatlan szükségességét, akkor sohase tévesszük szem elől, hogy a magyar parlament ilyen férfiaknak legyen a gyűlőhelye, ne pedig a szenvedélyek helye. — Én nem választattam azt a parlamentet, amelyben, mint miniszterelnök egy párt élére kerültem. Azt előttem választatta egy másik kormány, amely az általános titkos választójog alapján intézte a választást. Es szomorúsággal győződtem meg arról, hogy az a parlament nem volt alkalmas arra, hogy azokat a sorsdöntő problémákat, amelyekről akkor már szó volt, és amelyekről ma is részben szó van, megoldja. Ez volt az oka annak és nem egy párt érdeke, amiért én nem fogadtam el az általános titkos választójogot, hanem megelégedtem egy csekélyebb lépéssel abban az irányban, hirdetve, mindig előrelátva, hogy a további lépésekéi módok utánam, vagy én magamnak kell megten~ nem, ha ebben az oiszágban a konszolidáció helyreáll. (Taps.) Néhány évvel ezelőtt kormányzói nyilatkozat jelent meg, amelyet a kormányzó úr őfőméltósága a parlament megnyitásakor, a választás után olvasott fel a kupolateremben. Akkor még én voltam a miniszterelnök, és azt mondtam, hogy a titkosság felé további lépéseket kéli bánni. Tehát nem vagyok hűtlen mayámhoz, amikor azt látom, hogy a reform elodázhatatlanná váll és most már a végső lépéseket kell sürgetnünk, hanem konzervatív, mert minden államban a választójognak csak addig van értéke, amíg azzal vissza nem, élnek. Ha vele visszaélnek, ha vele brutálisan, a nép akaratának elnyomására törekednek, akkor az magából elveszti azt a tartalmat, mellyel bír és azt többé fenntartani nem lehet. — En nem akarok ennél többet mondani, de meggyőződésem az, hogy a nyiltszavazásos rendszer, a veié Űzött visszaélések és brutális eszközök alkalmazása révén többé ebben az országban fenn nem tartható és helyette más választójogot kell alkotni. Talán lesznek olyanok, akik azt mondják, hogy Bethlen István választásai sem voltak szenteltvizűek és akik azt fogják mondani, hogy Bethlen István is élt bizonyos eszközökkel. Nem tagadom egy percig sem, de éltem legjobb meggyőződésem szerint destruktív elemekkel szemben, akiknek nincs helye a magyar parlamentben, a jövőben sem. De sohasem éltem azokkal valakivel szemben, ha politikai ellenfelem volt, csak. azért, mert politikai ellenfelem volt. Hanem éltem akkor, amikor meggyőződtem, hogy mi lakik az illető lelkében ós a nemzet jövőjét féltettem tőle. — Mélyen tisztelt fiatal barátaim, meg kell alkotni a titkos választójogot és aláírom a deklarációtoknak azt a mondatát, hogy amit egy kézzel adunk, azt a másik kézzel visszavenni nem szabad. Olyan titkos választójogot, amely további becstelenséget vinne a magyar közéletbe, azzal, hogy meghamisítja a titkosságai, oly választójogot, amely a demokráciára nem éreti balkáni népeknél divatban van, és divatban fog maradni, azt Magyarországon alkalmazni nem lehet és nem szabad. Becsületes, tisztességes titkosságot kell csinálni. (Taps.) Es amikor ezt hangsúlyozom, engedjétek meg, hogy most az érem másik oldalát bemutassam. Az én meggyőződésem szerint Európában azért van sok helyütt bolsevizmus, vagy fejlődés ebben az irányban, és azért van diktatúra is, mert a választójogot úgy alkották meg, hogy úrrá tették a parlamentekben a tömegekel és lehetetlenné tették az intelligens osztályok vezetőszerepét. Lehetetlenné lellek, hogy a nemzeti alapon álló — sokhelyt sajnos csekélyebb része a lakosságnak a forradalmak folytán — azt a kontinuitást fenntartsa a parlamentekben, amelyet ősei és atyái részéről örököli. — Németországban és más országokban, ahol a diktatúrás rendszerek lettek úrrá, azért lettek úrrá, mert demokratikus alapion a nemzet érdekeit nem lehetett biztosítani. Ezelőtt szemet húnyni nem szabad ennek a fiatalságnak, amelynek őszintének és bátornak kell lennie. Már pedig aki azt mondja, hogy én demokráciát, titkos választójogot, általános választójogot akarok, de ugyanakkor nem mondja, meg, hogy milyen veszélyekkel is jár ez és hogy milyen eszközöket kell ezeknek az elodázására a jövőben igénybe venni, az csak a fél igazságot mondja, az fél az egész igazságot ki8