Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 9. szám - Emlékünnep és választójogi ankét a Deák Ferenc Társaságban. Bethlen István nagyjelentőségű megnyilatkozása - Egyed István emlékbeszéde

lislább népe, idegen életformák kényszerzubbonyába betörni?! Éppen a vendéglátó társaság nagy politikai eseménye, a magyar politikai géniusz egyik legcsodálatosabb képviselője: Deák Ferenc bizonyította bc a mult század zsarnokainak eredményesen, hogy ez a nemzet csak akkor fejtheti ki eredeti, az összemberiség számára is nélkülözhetetlen értékeit, ha szabadságban él. Mi hiszünk, ez európai polgári kultúra és humanizmus magasabbrendnségében, a megújult és megbékült dunavölgyi népek missziójában. A titkos választójogtól sok mindent lehet várni. Előttem legfontosabb, hatásának a tömegek nevelése látszik, ezt szeretném most kihangsúlyozni. A tömegek glórifikálása olyan értelemben, hogy annak vak indulatait, kiszámíthatatlan érzéshullámzásait dicsőítsük, kultúrellenes tett. Mi becsüljük a kiművelt egyént és népet, azt a nemzeti élet legtökéletesebb fundamentumának, kiapadhatatlan ősforrásának tokintjük. Nincs olyan történelmi hivatása magaslatán álló nemzet, mely kiműveletlenül hagyhatja népi értékeit a történelem büntetése nélkül. Mi magyarok, kevesen vagyunk, mégis nagyon könnyelműen bánunk törzsökös magyarságunk népi erőivel. Ezeket a népi erőket a kultúra szintjére emelni kitűnő népnevelő mwnka árán, korszakalkotó társadalompolitikai feladat. Szeretik napjainkban a primitív népi kultúrát valami misztikus mázzal körülnyálazni, pedig az menthetetlenül a múlt. Még élő és ható erő is, de megtartása a fejlődés ellen való eredménytelen erőlködés. A technika, a polgári kultúra, a kimunkált lelkierők harmonikus pillérein terebélyesednek nagy nemzeti értékekké azon népi erők, melyeket ma sokan vadságukban, elmaradottságukban, elesettségükben szeretnének konzerválni. A titkos választójog megnyitja a politikai felelősség, véleményalkotás, politikai műveltség zsilipjeit, ezzel egyik legjelentősebb eszköz a nemzet életében. Aki népünk általános gazdasági jólétének, kultúrájának gazdagodását őszintén szolgálja, az nem térhet ki annak meghonosítása elől. Az új magyar értelmiség nem talmi politikai bölcsesség, üres, felületes szólamok ragja, hanem az eleven népi erők kimunkálását szolgáló politikai elgondolások, módszerek előharcosa. Ezt követőleg Acsay László mondotta el beszédét: A titkos választójog indokoltságát ma már felesleges külön hangsúlyozni, mert azt a közvélemény és a politikai élet is hiánytalanul magáévá tette. Egyébként is a nyilt szavazást a legutóbbi választások annyira kompromittálták, hogy azt imégegyszer megismételni nem lehet. Ma imár csak egyetlen kifogás merül fel ellene, éspedig a bevezetésének időpontját illetőleg, a mai idők szociális és gazdasági feszültsége. De ha átfogóbban tekintjük a kérdést, akkor éppen a mai idők szociális és gazdasági nehézségei egyenesen sürgetik a társadalmi reformok fegyverét jelentő titkos és tisztességes választójog haladéktalan megalkotását, hogy megvalósulhassanak azok a reformok, amelyekre válságos időkben van a legnagyobb szükség. Azokért a veszedelmekért és megrázkódtatásokért pedig, amelyek esetleg e nehéz időkben történő átállításból kifolyólag felmerülnek, a felelőaség azokat a konzervatívnak mondható politikai tényezőket illeti, akik a jobb gazdasági helyzet nyugodtabb levegőjében elmulasztották a titkosság megvalósítását. A fii kos választójog bevezetését azonban nemcsak a kényszer rá a hasznosság kívánja meg. hanem a politikai erkölcs és a politikai józanság is. Egészséges belpolitikai éld alakulásában a normális szempontok sokkal döntőbbek, mint az anyagiak. Különösen áll ez ma, mikor Európa oly hatalmas lelkiválság óráit éli, amidőn az összes emberi elgondolások és meggyőződések messzeható átértékelése megy végbe szemünk előtt. Ilyenkor a nemzet a helyes utat, a kellő irányt csakis" a. közvélemény szabad kialakulása mellel!, a parlament táris szervezet becsületes kiépítésével találhatja meg. Ebben a forrongó és érzékeny lelkiállapotban minden erőszako.-iság, terror és tömeguralom csak ferde és veszélyes kirobbanásokat okozhat. Nyugodt, biztos és tartós uralom csakis erkölcsi alapokon építhető fel. Az elmúlt közviszonyok nyomása alatt apátiába süllyedt nemzeti közvéleményt a politikai élet szabaddátétele rázhatja fel. A szabad megnyilatkozás biztosítja, hogy a kialakuló közvélemény a nemzet belső meggyőződéséből fal-adó lesz és így nyerhetünk a mai ködös világnézeti importok helyett öntudatos magyar világnézetet. Ennek a célnak eléréséhez ugyan a választójog csak eszköz, azonban éppen ezért döntő jelentőségű, mert így minden cél elérésében szerepet játszik, .minden cél elérésének kulcsát alkotja. Az új miniszterelnök úr biztató szavai reményt nyújtanak, hogy a politikában ismét a tisztesség, az adott szó szentsége, a jóérzés, a komolyság ósi a tehetség, egyszóval az erkölcsi és szellemi ma gasabbrendűség fog érvényesülni és' a magyar politikai élei isméi európai nívójára émelkedhetik vissza. Es ennek jelentőségét ne becsüljük le. Az erkölcsnek és igazságnak szerepe a közéletben talán nem anynyira látható, talán sok>zor hiányzik is, de éppen a nehéz feladatok megoldásánál ezek jelentősége mindenkor döntő: az egyes emberek és a .mindnyájukat átfogó közvélemény belső erkölcsi érzéke éppen erőhatalmi elnyomatás után olyan elemi erővel tör fel, amely elől a cinizmusnak és a taktikázásnak meg kell hátnálnia. Történelmi távlatba vetített politikát csak erkölcsi alapon: fizikai elgondolás helyett az igazság és tisztesség erejére lehet felépíteni. A titkos választójog a választók oldalán megszünteti a korrupció — akár egyéni, akár kollektív — kísértését, a hazugság, az alattomosság kényszerét és a megalázkodás emberi önérzetet sértő tényét. A képviselők oldalán pedig biztosítja nem csupán a hatalomlói való erkölcsi függetlenségüket, hanem az organikusan benne rejlő felelősség tudata és a számotadás kényszere ugyanakkor megköveteli a néppel szemben tett ígéretek beváltását. Ez egyszersmind a parlament niotorikvs erejét is adná a mainál komolyabb munkához. Ez a tisztultabb légkör fogja elősegíteni, hogy az intézményesen biztosított közszabadságok, a politikai önzetlenség, a közerkölcsiség és puritanizmus kemény szikláján egy alkotmányos és éppen ezért népies politika fejlődhessék A'/. Ma még nem tudjuk, hogy milyen mértékben és formában fogják a hatalmilag illetékes tényezők a titkos választójogot megalkotni. Anélkül, hogy korrektivumok jogosultságáról vagy mértékéről itt beszélni óhajtanék, egyet le kell szögeznünk: amennyiben a kormányzat korrektí vumokat szükségesnek tart, akkor azok legyenek nyíltak, legyenek hivatalosan előre megállapítottak és törvényes'ck, semmint félhivatalosan érvényesülő korrektivumok, mert ha a közönség a titkos választójogban is csalódni fog, akkor a közvélemény szemében a politikai élet komolyságának utolsó pillére is kidől. Amit megadunk az egyik kezünkkel, azt ne vegyük el a másikkal, mert nincs rombolóbb, jogokat úgy adni, hogy nemcsak megakadályozzák azok gyakorolhatását, de eközben rátaposnak az emberek önérzetére is. Az 5