Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 8. szám - Őrségváltó és műveltségváltó Erdély

kai törtek lándzsát az eddig egyetlen reálisan látó belpolitikus: Széchenyi mellett. De ugyanakkor külpolitikát Kossuthtól tanultak; mert rájöttek arra, hogy a magyarság Erdélyben csak önmagára számíthat. Ennek a két ténynek: a Széchenyi-féle nemzetlátásnak és a Kossuth-féle Európa-látásnak a mai realitása jegecesítette ki bennük programjukat: »saját lábára állítani az erdélyi magyarságot és ezért az itteni magyarság szemével nézni a világot« (László Dezső). Tudjuk, hogy kilóval nem mérhetjük a szellemi termékeket; mert egy sor írásnak néha sokkal több értelme és eredménye van, mint egy egész könyvnek; de meg kell állapítanunk, hogy hat esztendő alatt több mint 900 folyóiratoldalt, 8 kiadványt, száznál több előadást, konferenciát, megbeszélést vallhatnak a magukénak, amelyet csak akkor tudunk áttenni a mi mértékünkre, ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon, ha támogatást nem is, de csendes elhallgatást kapnak az ilyen megmozdulások a kormányluualom részéről; míg Erdélyben rengeteg akadállyal kell megküzdeniük, amelyeket az új impérium állít fel. Minden gáncs és akadékoskodás mellett is: »Minden erőnkkel mellette vagyunk minden olyan változásnak, ami végső gyökerében Erdélyből indul ki és ami minden más tekintet nélkül is elsősorban kisebbségi sorsban élő népünkért történik, ami alulról felfelé való gazdasági, művelődési, társadalmi megszervezéséért és erősítéséért folyik.« (László Dezső.) * Ezzel a belülről való megújulással ellentétes célokat tűz ki maga elé a marxista ifjúsági réteg, amely az Erdélyi Fiataloktól szakadt el annak diplomatizáló magatartása miatt. Előbb néplapot szerkesztettek, majd megalakították az Ady Endre Társaságot, miely azonban nem jutott túl a megalakulás nehézségein. Ma lapalapításon és azi erdélyi sorskérdéseket tanulmányozó tanulmánykötet-ciklus kiadásán fáradoznak. Munkájuk legfőbb eredménye az, hogy meglátták a történelem statisztáinak a szerepváltását, a népnek öntudatosulását, vagy ahogy László Dezső mondja róluk, »meglátták a népvalóságot«. Hibájuk azonban az, hogy nem Erdélyből dolgoznak kifelé, hanem kívülről dolgoznak befelé és egy idegen felfogással akarják Erdély belső életét megújítani s az őrségváltást elvégezni; azonban anélkül, hogy végig élnék az önrevízió számadástételét és belülről: a magyarságból reformálnák meg a magyarságot. Nálunk is nagy hiba, hogy ennek a »népvalóságnak« az élet tengelyébe való beállítása nagyon késik, pedig felettünk ütemesen, egyre hangosabban üt az idő órája és a jelent pillanatok alatt történelemmé teszi. Egy nép életét sem lehet megoldani külföldről behozott elvekkel, mert minden nép pszichéjében más és más adottságok érlelődtek meg az idők folyamán, ezért nem teljesít Erdélyben megoldást jelentő munkát a marxista ifjúság. * A negyedik csoport a Hitel ifjúsága, amely még új folyóiratának a külső formájában is teljes mértékben a Széchenyi-elvek mellett akar állani és a magáénak vallani. Lapjuk fedéllapjának a belső oldalán ezt olvashatjuk: »Lapunk címfejét Szé-J chenyi Hitelének 1830. évi első kiadása után készítettük.* Céljukat a Hitel első számában Albrecht Dezső a következőkben foglalta össze: »Erdélyben nincs vezetőosztály, mely szociális és nemzeti felelősségérzettel, nagy feladatának hivatásában vehetné át a nemzet vezetését. Egészséges vezetőosztály nélkül pedig nincsen egészséges társadalom. Most is, mint valamennyi nemzeti katasztrófánk után, távol és csendben az egyedül lévő magyarok kezdik lerakni az új élet alapjait. Ha végig utazod Transsylvániát, majdnem mindenütt, a legkisebb faluban is találhatsz mágnást, birtokost, papot, orvost, tanítót, ügyvédet, iparost, kereskedőt, gazdát, akiben vívódik az örök miagyar lélek, akinek segítésre és munkára tárulnak a karjai. Ezeket kell összefogni és megteremteni az új nemességet. Ki kell alakítani az új vezetőréteget, most már okulva a történelmen; nemzeti kiválasztás útján, amelynek ismérve: szolgálni a nemzetet.« Az új vezetőosztálynak a megteremtése szerintük igen helyesen a Széchenyi által annyit hangoztatott önismeret által lehetséges; mert »itt azon mélység tátong, mely mindaddig nemzeti koporsó gyanánt fog állani előttünk, míg ezt az önismeret, a javulásnak csak jobb emberek által gyakorolt szelleme be nem töltik« (Széchenyi). Szerintük a magyarság legsürgősebb feladatai »kutatni a szervezkedés módjait és lehetőségeit, hogy a lehetőségeknek s kívánalmaknak megfelelően ellenállóvá építhessük nemzetéietünket«. A szervezés lehetőségeinek a kutatása a »szervezett nemzettársadalom« kiépítését fogja eredményezni. Meg kell jegyezzük, hogy hogyan vállalták ezt a kutatást: »Vállaltuk tehát népközösségünk helyzetének őszinte és tárgyilagos megmutatását s a javítás nemzetpolitikai lehetőségeinek és feladatainak a rendszerezését. Népszerűsítő tudományos cikkeink, közéleti szemlénk, valamint az eszmei irányvonalak tárgyilagos megítélése, mind olyan természetek, melyeket eddigi közírásunk ebben a formában elhanyagolt, népközösségünk pedig sajnálatosan nélkülözött.« Helyesen látják még a kisebbségi reálpolitika legsürgősebb feladatait, ami Erdélyben a védelemben és a belső megerősítésben kell, hogy álljon. Ennek az építő célnak a meglátása eredményezte, programijuknak a társadalmi szervezkedésről szóló részét: »Preventív védekezésre csak szervezett társadalom képes, melynek megvannak a maga jogvédelmi, gazdasági és politikai elhárító szervei.« Igen helyesen tapintanak rá ugyanekkor a szászság előnyösebb helyzetére. »A szászság bizonyos mértékig előnyösebb helyzetben van, elsőrendű kisebbségi elbírálása révén; de helyzetének igazi könnyebbségét nem ez az elbírálás, hanem évszázadokon keresztül kiépített szervezete adja.« Ez a szervezkedés nem »ábránd«, hanem kényszerűség. És valóban így is van; mert ha pl. egy iskola nyilvánossági jogát elveszik, akkor a Nemzetek Szövetségéhez fordulhatnak jogorvoslásért az 1919 december 9-én alkotott kisebbségi szerződés alapján, amely kimondja, hogy Románia biztosítani köteles a kisebbségi intézetek, szociális, gazdasági, kultúrintézmények épségét faji, vallási, nemzetiségi tekintet nélkül és erre a Nemzetek Szövetségének a védelmét írja elő. Azonban innen orvoslást nem igen várhatnak, ismerve a Nemzetek Szövetségének befolyásolható szervezetét. 38