Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 6-7. szám - Uton a bukovinai székelyek között

Uton a bukovinai Istenség its, Fogadjisten. Hadik falca, András falva és József falva lakosait általában mint csángókat szokás emlegetni, pedig ezek magukat sohasem nevezik így. Mindmáig él közöttük a hagyomány székely eredetükről. Falvaik felépüléséről, a Székelyföldről és Moldován át Bukovinába való vándorlásukról, részletes egykorú adataink vannak. Ha térképen a Nyíregyháza és Máramarossziget közötti vonalat egy kicsit megnyújtjuk keletnek, pontosan Radauti (Radóc) városába ütközünk. Innen pedig gyalog is könnyedén eljutunk akármelyik magyar faluba. Az utas, aki ide eljuthat, egész életére feledhetetlen élményben részesül. Micsoda érzés, mikor a hadikfal vi állomás portásától kérdezősködésünkre magyar szót 'hallunk. Csak az, akinek idegenben anyanyelvének édes zengése üti meg a fülét, ismerheti ezt az érzést. A portás aztán átad az előbb még románul, németül ajánlkozó fuvarosoknak, akik most már magyarul csodálkoznak, mert esztendők, sőt évtizedek is eltelnek, hogy olyan idegen utas vetődik hozzájuk, aki magyarul beszél velük. Mádéfalva 1764. E csíkmegyei község és ez az évszám ma már 170 éve őriz egy véres emléket. Mária Terézia birodalma védelmét az addig szokatlan, kötelező katonáskodás bevezetésével akarta biztosítani. Az ősidőktől szabad katonaként harcoló székely nép fiai minden erejükből tiltakoztak a határőrezredek erőszakos felállítása ellen. Mária Terézia azonban nem engedett. A Székelyföldre küldte Bucow tábornokot, hogy a »rebellis« székelyeket megrendszabályozza. A székelyek Mádéfalván gyűltek össze, hogy tanácskozzanak, mitévők legyenek? A császári hadak éjnek idején az alvó népet ágyútűz alá vették, kegyetlen mészárlással széjjel verték. Négyszáz halott és rengeteg sebesült vére szárad lelkükön. Két kronogramm is maradt fenn erről a vérengzésről. Ha összeadjuk e szavak római számoknak megfelelő nagybetűit, egyformán az 1764-ik évet kapjuk. Az egyik, mely valószínű osztrák részről származik: Castlgata seDItlo sICVLorVM (a székelyek lázadásának megbüntetése) a másik, mely inkább fedi a valóságot, mindössze egy szó: SICVL1CIDlUM, aaatz) székelymészárlás. A kényuralom, ami ezt a véres eseményt megelőzte és követte, benépesítette a Kárpátok Moldvába vezető hágóit, a székelyek ezreivel, akik semmint, hogy beadjak derekukat, inkább választották a száműzöttség keserű sorsát és a török fennhatóság alatti Moldvában telepedtek le. Őseik földjét el kellett hát hagyniok. Ma is panaszosan énekelik még: Mikor Csíkból elindultam Színem sem roll, úgy búsultam Kezem fejemre kapcsoltam S ('D magam úgy sirattam. 1775-ben Bukovina, mély addig a töröké volt, az • osztrák birodalomnak jutott. Az új tartomány rendkívül gyér lakosságát a kormány telepítésekkel akarta pótolni. így került sor a Moldvában száműzetésben élő székelyek Bukovinába telepítésére is. Körülbelül tíz év alatt megalakult az öt bukovinai székely telepes székelyek között község. A település sorrendje: Istensegíts és Fogadjisten, mintegy fohász a Mindenhatóhoz, amelyben az Új községekre a/, áldást, kérik; ezután I ladikf'alva és Andrásfalva községek alakultak meg. melyek gróf Hadik András, a telepítést irányító erdélyi, katonai gubernátor emlékét őrzi és Józseffalva, mely a császár nevét viseli. József császár, hogy a. régi bűnöket jóvátegye, nagyon előnyös feltételeket adott a települőknek és ezzel biztos alapot is vetett a később felvirágzó községnek. Azóta nem sokat hallani róluk. A mult század nyolcvanas éveiben országos akció segítségével mintegy négyezret visszatelepítettek Erdélybe és a Délvidékre. Az ottmaradtak száma L910-ben 10.000-re rúgott. A világháború nagy pusztítást végzett e falvakban, Hadikfalva és Istensegíts, az orosz front tűzvonalába került, a házak, a nép vagyona és a templomok elpusztultak. Szomorú joggal énekli azóta a nép: Andrásfalva, tűzbe van Ferenc Jóska rézágyúja benne van Szólnak az ágyúk, ropognak a gépfegyverek, Most látszik meg mit ér a székely nyerek. A monarchia összeomlása után Bukovina román fennhatóság alá került. A lakosság állami támogatás nélkül újjáépítette a romokat, de ez olyan áldozatokat kívánt, amelyek a népet gazdaságilag tönkretették, úgyhogy ma az újjáépítésre felvett bankkölcsönöknek még a kamatját sem tudják megfizetni. Hadiikfalvát keresltük fel először, Sebestény Antal főesperes vendégszerető házát. A Szucsáva folyó balpartján fekvő falu közepén, a hatalmas templom tövében van a. plébánia. Innen őrködik több mint 5000 híve lelki alkalmatossága felett a szeretetreméltó lelkipásztor, kinek csak fehér haja jelzi a fölötti1 elmúlt éveket, de testben-lélekben fiatalos frisseséggel végzi fárasztó feladatát. A széles, egyenes utcák zsindelyes faházainak ablakából biztatóan mosolyog a. muskátli, a rozmaring és a ház előtti kiskertekből az őszirózsa, míg a kapuk megtelnek kíváncsi gyermeksereggel. Munkaidőben csak az öregek és a gyermekek vannak otthon. Feltűnő a sok gyermek. A hat-nyolc gyermekes család nem ritka, de az anyakönyv arról tanúskodik, hogy olyan házaspár is van, melynek Hí élő gyermeke szüleié!). De kell is ez a szaporaság, mert mint a főtisztelendő mondja, a sok földnélküli földműves úgy enyhít során, hogy nyáron Moldvába megv munkára és ezeknek egy része végleg ott is ragad. A bojárok szeretik a dolgos, józan székely munkást és ottartják szolgának, belső munkásnak. Mikor aztán a Moldvában megtelepedett székely munkás házasságához szükséges keresetlevélérl eljön iszülőfalujába, mái- töredezve beszél magyarul *s a visszajáró pénzt már románul számolja meg. Nem hiába mondja egyik daluk: Hej Módiira olyan ország Magyarból is oláht csinál Bukovina olyan, ország Oláhból is magyart csinál. A nép még jórészt háziszőttes ruhában jár, de inkább csak ünnepnap, mert munkában az olcsó gyári ruhaneműt viseli. A ruhái a szokmány (egyszerű kö,41