Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A hazai áremelkedés kettős jellege

b) kiskereskedelem. ' Áru nemo 1934 deo 1935 júl. dec 6. dec. 20. marhahús 1.04 1.04 1.10 1.12 P sertéshús (oldalas) 1.16 1.04 1.34 1.34 „ sertéshús oldalas) 1.16 1.04 1.34 1.34 „ szalonna 1.32 1.22 1.72 1.68 „ sertészsír 1.40 1.32 1.84 1.80 „ baromfi (leölt) 2.20 1.60 2.50 2.60 „ tojás (tea) 0.11 0.08 0.14 0.16 „ tojás (főző) 0.08 0.07 0.12 0.14 „ vaj (tömb) 2.80 3.00 3.20 3.20 „ rozskenyér 0.22 0.22 0.26 0.26 „ bab 0.40 0.40 0.60 0.60 „ lencse 0.80 0.88 0.96 0.96 „ burgonya 0.12 0.34 0.26 0.28 , (Mindkét táblázatot, mind a nagykereskedelmi, mind a kiskereskedelmi árakét a végkonklúzióban az idényszerű behatásoktól mentesítettük, mert az elmúlt év megfelelő hónapjainak árait is feltüntettük.) :| #j A nagykereskedelmi áraknál feltűnik, hogy az egy búzaár kivételével, valamennyi állandó emelkedést mutat. A tengerinél a kedvezőtlen termés okozta a nagyobb kiugrást, a többinél júliusig áremelkedést látunk, mely októberben még jobban növekedett. Különösen szemléltető a különbség az 1934 és az 1985 október között, mág pedig úgy a mezőgazdasági, mint az ipari jellegű áruknál. A kiskereskedelmi árak táblázatában csakis élelmicikkek árát tüntettük fel, miután a létfenntartás egyéb indexei alig változtak. (Lakbér változatlan; ruházkodás indexe 1934 október—1935 október időszakban 1.7%, fűtés, világítás 0.5% emelkedést mutat.) Az élelmicikkek ára azonban meglehetősen merev áremelkedést jelez, ami azért nagyjelentőségű, mert nem olyan szükségletekről van szó, melyeknek kielégítése elhalasztható, például ruházkodás stb., hanem napról-napra való exisztenciális cikkekről. Ezen áremelkedés oly következetes, hogy nemcsak hónapok, de két hét (1935. december 6. és 20.) távlatában h, jelentős. Mindezek a számadatok a drágulásnak a fogyasztó felé irányzott oldalát mutatják. Egyúttal azonban azt a látszatot keltik, mintha a jövedelmeknek amúgy sem teljesen igazságos megoszlása még igazságtalanabbá vált volna s oly eltolódások keletkeztek, melyek a gazdasági és társadalmi ellentétek kimélyítésáre még inkább alkalmasak. Ez a látszat ez esetben a mezőgazdaság rovására szólna. Ép azért, mert valójában csak látszat, nem volna helyes a kép, ha a drágulási folyamatot nem kísérnők magyarázattal s nem tárnok fel az azt előidéző körülményeket: természeti okokat, amelyek két év előtt is, le különösképpen 1935-ben igen rossz terméseredményeket hoztak. Élénken példázza ezt a tengeritermés, amelyben takarmányozásunk nagyrészt behozatalra szorul; adókat — melyeknek kulcsa bár változatlan maradt, de a kivetés terén szinte általánosnak mutatkozó emeléssel találkozunk s a felemelt adók behajtását is — példanélküli eréllyel szorgalmazzák; az exporttevékenységnek egészségtelen túlhaitását. Bár kétségtelenül hasznos, ha egy or)szág exportjának terjedelme növekszik, ez azonban nem vezethet arra, hogy az ország ellátottságának rovására menjen. Az áruhiány mindenkor drágulást idézett elő. Szólnunk kell végül azokról a tényezőkről is, amelyek szintén az export és az import, telhát a külkereskedelmi tevékenység oldaláról érik az áruforgalmat; oly tehertételei ennek, hogy valósággal fogyasztási adóként érik az árut: a privilegizált egyesülések, monopóliummal felruházott intézmények közbeiktatásáról, amelyeknél sem hivatásuk, sem múltjuk nem indokolja, hogy pusztán közvetítő tevékenységgel közbeékelődjenek a kereslet és kínálat kiegyenlítődésének folyamatába. Ha mindez okok megszűnteik, akkor el fog tűnni a fentemlített látszat is; ha azonban fennmaradnak, sőt a centralizáló törekvések folytán még több »szervezet« fogja a gazdasági éltet menetét »szabályozni«, félő, hogy a látszat nem marad látszat, hanem a jövedelemeloszlás valójában még igazságtalanabbá fog válni s az ellentétek fokozódván, a válság is fokozódni fog. Riegler Imre dr. * Jegyzel: i A köztisztviselői fizetés-csökkenés mérve: I. fiz. o. 32%, II—III. 26%, IV. 25%, V—VI. 24%, VII. 22%, VIII—IX. 20%, X—XI. és 100 P-t meghaladó bármely fizetésnél 17%. — 2 Magyar gazdaságkutató Intézet 28. ez. (1935. nov. 30.) jelentése, 8. old. — 3 Jellegzetes példa mennyire uem reagál az importárindexre a nagykereskedelmi árindex, hogy az import-árindex 1934. aug.-tól 57.4-röl 1934. dec.-ig 51.9-re esett, míg ugyanez időben a belső nagykeresk. index 64.1-ről 65.5-re emelkedett. — * A Gazdaságkutató Intézet jelentése szerint az áruforgalom a pénzforgalomnál lényegesen nagyobb arányban emelkedett. (U. o. 25. old.) — 5 Magyar Statisztikai Szemle, 1935. nov. (11.) sz. Az index csak októberig áll rendelkezésre. — * Budapest székesfőváros vásárcsarnokainak hivatalos árjegyzése. — Az árfolyamjelzés magasabb adatainak figyelembevételével. — A fözcléknemüek júliusi magas érát azok primőr volta magyarázza. * A Korunk Szava, aktív katolikus orgánum, amely a történelmi nevéhez méltó Széchenyi György grófnak és Katona Jenőnek, az európai műveltségű, humánumot és magyart termékeny egységbe ölelő kultúrájú, s ragyogó tollú fiatal publicistának szerkesztésében jelenik meg, — bajtársunk a parancsuralmi törekvések ellen folytatott küzdelmünkben s velünk együtt éber őre nemzetünk ezeréves létformájának, alkotmányosságának. A Korunk Szava, Prohászka Ottokár szellemi hagyatékának hű sáfáraként, folytatja azt a missziót, melyben a magyar katolicizmus nagy Megújítója járt, amikor a XX. század nyelvére lefordította az evangéliumot, s a misera plebsnek szociális megváltását az emberi lelkek metafizikai megváltásának munkájához kapcsolta. A Korunk Szava szellemi horizontja szerint is megérdemli a katolikus, azaz az egyetemes jelzőt: nemcsak érzékeny észrevevője és hű ismertetője, hanem bátor bírálója is az európai áramlatoknak s idegen népek kezdéseinek. A kornak politikai, szellemi és gazdasági mozgalmait ama történelmi magyar léleknek mérlegén méri le, mely mindig megtalálta a megfelelőséget a legmélyebb keresztény humánum s a legjellegzetesebb magyarság, a legszélesebb európai gondolat s a maximális magyar nacionalizmus között. Az a politikai szemlélet, mely a Korunk Szava soraiból kibontakozik, találkozik annak a kül- és belpolitikai koncepciónak körvonalaival, melynek határai között az Országút is megvalósuláshoz segíthetőnek tartja jogos nemzeti célkitűzéseit s dunai vezérszerepünket, valamint belső megerősödésünket. A Korunk Szava a magyar katolikus kultúrának ékszere, a kor s a mult szavát egyképpen értő értelmiségi magyar ifjúságnak pedig szellemi fegyvere és erős fellegvára. Mélységes katolikuma mellett (vagy éppen ezért!) a Korunk Szavát rokonszenvesen jellemzi a más vallásúakkal szemben tanúsított »aktív>< türelme, mely mindig kitüntette a katolikus esyház legnagyobbjait, ép azokat, akik a legerőteljesebben élték meg hitük tartalmát. A Korunk Szavában az Országút egyik legkiválóbb bajtársát köszönti! 17