Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 1. szám - A hazai áremelkedés kettős jellege

előnyök s hasznok eléréséért még nagyobb válságot képes előidézni. A magyarországi nagykereskedelmi árak a legmélyebb szintet 1933. év utolsó negyedében érték el. A kisebbarányú javulásokat mindenkor újabb, átmeneti visszaesések rontották le s állandó javulásról nem beszélhetünk. A világgazdaság helyzete sem volt jobb. Az arany valutát megőrző államok, az ú. n. aranyblokk országok bizonytalan gazdasági helyzete a nyugati piacokat állandó feszültségben tartotta. A világgazdasági helyzet javulása 1935 őszén indult meg. Az olasz-abesszín háború a nehéziparnak juttatott jelentős munkát, amely úgylátszik, nagyszabású »kulcsiparnak« bizonyult. A nehézipar foglalkoztatása általános mozgalmat idézett elő, a sok éve váró »pótló« beruházások megindultak minden iparágban, a népszámszaporulat a házépítési tevékenységnek adott munkát: az 1935. év ősze az ipari fellendülés jegyében áll. A mezőgazdaság világhelyzete is javult. A búza és takarmányneműek termése — Magyarország s egynéhány államot kivéve — kedvező eredményeket és árakat mutat. A mezőgazdaság vásárlóerejének világindexe 1935 őszén 8%-kal nagyobb, mint 193'tben s 25%-kal nagyobb, mint 1932-ben.* A világpiacon az áremelkedés tehát csak 1935 őszén indult meg, a kedvező terméseredményeik s a nehézipar foglalkoztatása révén, míg nálunk már 1935 elején, mikor a világpiacon még mozdulatlanok voltak az árak, látható egy önálló ármozgalom... Az év második felében ez még folytatódik, ebben azonban már a világpiaci áremelkedés gyűrüzése észlelhető. Jellegzetessége tehát a hazai áremelkedésnek, hogy két periódusra oszthatjuk. Az első: oly ánmozgalmat mutat, mely a külállamokban alig észlelhető, a második viszont már a külviszonyokkal áll összefüggésben. A nagykereskedelmi árak — az 1935. év első felében — állandó, jelentős emelkedést mutatnak. Ami annál feltűnőbb, ha a gazdasági élet menetét szabályozó mechanikus tényezőket nézzük: A Nemzeti Bank kamatlába változatlan (4y2 százalék), a bankjegyforgalom nem mutat számottevő hullámzást (405 millióról 420-ra), a betétállomány emelkedése a 12 legnagyobb budapesti pénzintézetnél és postatakarékpénztrnál is jelentéktelen: 3.5% (1.244,000.000-ról 1.288,000.000-ra). Mind e tényezők nem adnak okot az árak emelkedésére és nem is tükrözik azokat, mégis azt látjuk, hogy az árindex (1927=100) a nagykereskedelemben 1934 decemberben 65.5, 1935 júliusban 70.2. Ezzel szemben ugyanez időszakban (1934 december—1935 július) a következőkép emelkedtek, illetve csökkentek az indexek az alábbi országokban : Mielőtt azonban a következtetéseket e két felállításból levonnék, ideiktatjuk külkereskedelmünk terjedelmét feltüntető adatokat: Ausztria Németország Csehszlovákia Franciaország Nagy-Britannia Egyesült Államok 65.7—67.9 73.5—74.1 59.0—60.1 54.0—52.4 37.7—38.9 48.4—48.8 1934. december behozatal 30.8 kivitel 46.7 1935. július 31.1 millió pengő 32.3 „ Külkereskedelmünk a behozatalt illetően az év első felében háromszázezerpengős, azaz jelentéktelen változást mutat, kivitelben több mint 30%-os csökkenés látszik, tehát a világpiaccal való kapcsolatunk a stagnáció képét mutatja. Kívülről'1) való hatások nem játszhatnak közzé, csakis belső forrongással, mozgással indokolhatjuk a nagykereskedelmi árindex emelkedését. Ezt egyetlen környező s távolabbi államban sem látjuk ily mérvben, akár nagyobb, akár szűkebb időközt is veszünk tekintetbe, ami bizonyítja, hogy speciális magyarországi jelenséggel állunk szemben. Miután — mint említettük — a gazdasági kormányzat kezében levő irányító eszközök: a bankráta, a forgalomba bocsátott bankjegyek mennyisége változatlan volt s a sokféle rendeleten túl, semmi könnyítés és jelentős közmunkával vagy új alkalmazásokkal munkateremtés nem történt, kimondhatjuk: csakis és kizárólag a hazai gazdaaá'/i élet szervezete és egyedei teremtették meg az árak emelkedését, a gazdasági javulás lehetőségét. Külforgalmunk összezsugorodott volta folytán, külhatás nélkül, ezt tisztán elméleti magyarázattal kísérhetjük: a pénz forgási sebességének növekedésével, a készpénzkímélő fizetési forgalom mindnagyobb térhódításával s az áruhitelezés kiterjesztésével. Amelyekkel a regenerálódás4) oly feltételeit és eredményeit teremtette meg gazdasági életünk, mint a kedvezőbb kamatviszonyok, nagyobb bankjegyforgalommal rendelkező környező országok közül egyik sem. Vizsgálatot kíván azonban az áraknak azon emelkedése is, amely az ősszel következett be, jórészt a világesemények besugárzásainak hatása alatt. Ezen jelenségnek azonban nemcsak gazdasági, hanem szociális értelmezést is kell adnunk, mert az áraknak rövid időn belül való, ilyen jelentős emelkedése már nem árjavulás, hanem drágulás, amely vagy orvoslást kíván, vagy a fizetéseknek és az általános kereseti viszonyoknak ezzel paritásba állítását. 1935. júl. okt. A nagykereskedelmi index emelkedése: 70.2 76.0 Részleteiben a következő: mezőgazdasági index ipari index egyéb index 63.0 70.2 77.7 80.1 77.2 83.8 Reprezentatív áruk drágulása: a) nagykereskedelem.5 Áru neme 1934. okt. 1935. jul. 1935. okt. búza (tiszavidéki 78 kg) q 16.25 14.98 18.22 P rozs (pestvidéki) q 12.05 12.90 15.85 „ tengeri (dunántúli) q 9.30 14.05 15.55 „ vörösréz kg 0.85 0.95 1.15 „ ólom kg 0.28 0.38 0.54 „ ón kg 6.00 6.50 6.70 „ marhabőr kg 0.87 0.88 1.20 „ borjubör kg 1.32 1.55 2.00 „ 16