Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 5. szám - Sárközi térkép

17.432 kat. hold. lakosok száma 4809 12.469 » „ „ „ 3438 3.810 „ „ „ „ 931 7.537 „ „ „ „ 1690 A népszaporodás, amint ez az összeállítás is mu­tatja, igen lassú menetben halad előre. Hatvan esz­tendő alatt 4682 fővel szaporodott a lakosok száma. Öcsényben 1890—1900-ig 220; Alsónyéken 72 volt az apadás; ugyanezen idő alatt Decsen 49; Sárpilisen 63 volt a szaporodás. 1920—1930-ig a tényleges sza­porodás 707 volt... A gyenge szaporulat fő oka az egyke. Ha megnézzük a születések számát, kénytele­nek vagyunk látni, hogy szinte a felére csökkenti a U682-es szaporodási számot 1869—1930-ig természe­tes módon; szüléssel szaporodott a lakosok száma: 2734 lélekkel. A fennmaradt W48 a bevándoroltak száma. Ezt az arányt igen nagy mértékben szabá­lyozta még a halálozások és kivándorlások száma is. Tehát az egyke. Ennek két összetevője van. Az egyik a parasztság birtokéhsége. Nem akarja, hogy birtokát elveszítse; közben nem veszi észre, hogy éppen ezáltal veszíti el. Decsen ma 53 név áll kihalás előtt. Ötvenhárom tősgyökeres magyar név, amely­nek a viselője már 1400—1500-ban ezen a földön élt. Milyen a birtokállomány? A lakosság számához és a dunántúli birtokmegoszlást ismerve, egy-egy községnek feltűnően nagy határa va/n. Decs: Öcsén y: Sárpilis: Alsónyék: Decs, mint a leggazdagabb és legtipikusabb sárközi falu legyen a számítás alapja. Decs község határa 17.432 kat. hold; ezzel szemben a 14.279 lakost szám­láló megyei székhelynek 13.069 kat hold határa van. Bár Szekszárdon is sokan foglalkoznak földművelés­sel; a lakosság kb. 50%-a. Decsen a birtokmegoszlás a következő: 5 kat. holdig: 527; 5—10 Iwldig: 90; 10—20 hol­dig 121; 20—100-ig: 117; 100—150-ig: 4; 150—500-ig: 1. A. törpe- és kisbirtokos osztályt túlnyomó részben a beszivárgott sokgyermekes katolikusság képezi. A 20 holdtól számítható a sárközi magyarság; nemcsak Decsen, de mindegyik községben. Ezeknél a két gyer­mek olyan ritka, mint a fehér holló. Sajnálják azt a menyecskét, aki véletlenül »nem bírja megakadd­lyoznii a második örökös születését. Az angyal­csinálás igen divatos. E sorok írásakor a megye székhelyén tárgyalás folyik két ilyen foglalkozást űző asszony ellen. Az egyiket már el is ítélték 2% évre. Egy csecsemő és egy asszony élete terheli a bűnlajstromát. A másik ellen még folyik az eljárás 8 haláleset miatt. A kevés gyermekszám másik oka az a szokás: gyermek szülje a gyermeket. Az ember ki tudná ke­resni az egész vidékről azt a néhány lányt, aki nem belügyminiszteri engedéllyel megy férjhez. Egy 18—20 éves lány már vénlány sorba számít és el-' kerülik a kérők: »biztosan rossz fát tett u tűzre, vagy rosszul állanak, azért nem vitték el.« Ha a lány >kiállt« az iskolából, gyűrűt kap az ujjára és »ágen­dázás«. után 14—16 éves korában megtartják az esküvöt. Egy ilyen 16 éves (ez a leggyakoribb) asz­szony élete példa arra nézve, hogy mit eredményez, ha a fiatal lányt időnek előtte anyává teszik. 16—17 éves korában megszületik az első és utolsó gyermek, ami majdnem minden esetben azt eredményezi, hogy ha az »öreg szülék* (nagyszülők) akarnának is uno­kát, a menyecske nem lenne képes rá. Csak egy pél­dát: E sorok írója egy szomorú feladatra szánta el magát. Végigjárta a temetőt (Decs község) és kiemelt 89 egyidőben keltezett sírfeliratot. 89 közül 57-en szerepelt 16—40 éves asszony neve, akik 2—5—10 éves házasélet után haltak meg. Minimálisan számítva az 57 anya 80—100 meg nem született lelket vitt mah gával. Beszélnek a következő számok is: 16—30 éves férfi és nő: 3338; 30—50 éves, akiknél a gyermekáldás legfeljebb csak »modern bűnözés« lehet, ahogy egy sárközi magyar mondta: 2898; 50-től, akiknél már nem lehet szó gyermekáldásról: 2836. Utánpótlásról pedig nincs szó, mert a 16 éven aluli gyermekek, száma 1796. * A lakosság gazdasági állapotához képest túlnyo­móan kevés a kő-, illetve táglaház. Ház: tégla vályog tömött sövényfonásos Decs: 135 480 498 86 Öcsény: 86 410 204 5 Sárpilis: 32 120 58 2 Alsónyék: 43 315 28 3 Ha a főuccákat nézzük, elámulunk azon, hogy milyen szép, nagy és egészséges beosztású házak vannak; de ha úgy böngésszük végig a falut, hogy a perifériákon levő egyszerűbb házakba is benézünk, — de csak kívülről, mert rosszul leszünk a rossz le­vegőtől — akkor meg fogjuk érteni, hogy miért sár­gulnak az asszonyok, miért csenevészek a gyerme­kek ... 40X50 cm-es ablakok, 200—250 cm-es magasságú szobák, a padló földes és nincs alápincézve, az udvar kicsi. A folyosó, veranda keskeny, mert m'mgyárt « szélénél kezdődik a gazdasági épület... A gyermek ott csuszkái a földön a ház fala és a trágyadomb kö­zött, amely már majdnem felér az ablakrámáig. De­csen a házaknak kb. 50%-a nincs alápincézve. A há­zak egészségtelen állapotánál sokkal egészségtele­nebb a nép táplálkozása. E sorok írója az egyik iskolában a gyermekek­kel dolgozatot íratott, amelyben arról számoltak be, hogy mit ettek reggel, délben, este. 120 dolgozat írója közül 96 nem evett tejet vagy tejterméket, hanem reggelizett kenyeret, meg »sunkát«, vagy semmit; vacsorázott »tört krumplit« vagy kenyeret, sőt néha semmit. Az ebéd igen változatos: paprikás krumpli, zsíroskenyér, szalonna és kenyér, vagy egy darab kockacukor egy szelet kenyérrel. Az említett 120 dol­gozat közül 47-et találhatunk, amelynek a gazdája egész nap nem evett meleg ételt, 56 nem reggelizett, 38 nem vacsorázott és 29 nem evett sem reggelit, sem vacsorát. De lássunk néhány dolgozatot eredeti alak­jában. Reggel: töltöttkáposztát és kenyeret ettem. Délben: szalonnát, kenyeret ettem. Este: túróstésztát ettem. Zapé Júlia V. o. t. Reggel: pitét ettem. (Pite = kelttészta.) Ebédre: kenyeret és szalonnát ettem. Este: kenyeret meg pörcöt ettem. Bognár László II. o. t. (Egész nap nem evett meleg ételt!) Reggel: puha kenyeret és keserű hagymát. Ebédre: krumplilevest meg paradicsomszószt. Este: kenyeret és szalonnát. Varga István IV., o. t. 20

Next

/
Thumbnails
Contents