Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 4. szám - Az osztrák alsó- és középfokú oktatásügy legújabb rendelkezései

Nemcsak a latin, hanem a görög tanítását is pontosan kidolgozza a tanterv. A nyelvtant két év alatt végzik el, olvashatják már az V. osztályban Iliast, a Vl.-ban Odysseát, Vll.-ben üernosthenest és Platónt, a VIH.-ban pedig Aristotelesi és Sophoklest. (Milyen haladás ez a mi régi tantervünkkel szembeni mely a kezdőolvasmányokon hírül alig jutott túl Homeroson.) A tutimban Innom eret vesz igénybe az alaktan tanítása, csak a IV.-öen veszik elő a mondattant, míg a végén Tacitus és Horatius szerepel a tantervben. E kél nyelv segítségével megkapja a gyermek a klasszikus világból, amit középiskolában megkaphat. Nálunk hiába próbálták megvalósítani ezt a klasszikus kiképzést. Már a hivatalos fórumok útját állták ennek, sőt később még a leszállított követelményekből is kénytelenek voltak engedni. Ügylátszik, csak válogatott gyermekanyaggal lehet ennyi ókori műveltséget elsajátíttatni nem éppen az iskola környékéről összegyűjtött ékkel. Az. anyanyelv (német) heti óráinak száma 4, később 3. Az alsó tagozatban csak kis olvasmányok szerepelnek, míg aztán következik a Ura és dráma. (Hozzánk hasonlóan felhasználják a Shakespcare-drámát is az anyanyelv kiművelésére.) Az élő idegen nyelvek közül az angol áll előtérben, a franciára és olaszra csak azután kerül sor. Elsősorban a legújabb irodalmat karolják fel, de Shakespeare, Dante, Boccaccio, Machiavelli és Tasso szintén szerepel a tantervben. A történelem tanítása valamennyi középiskolában egyforma és elsősorban az osztrák öntudat ki-mélyítését szolgaija. Mar az I. osztályban tanulnak osztrák történelmet a mai Ausztria bekapcsolásával, míg a II.—IV.-ben szereplő világtörténelem szintén elvezet a mai napig, Seipcl és Dollfuss egyéniségének kidomborításával. (Az alsó tagozat tehát tökéletes egységet képez.) A felsőbb osztályban már a történeti módszerek is szerepelnek és ismét végigtárgyalják e szempontokból az egész világtörténelmet a jelenkorig. A földrajz is a Bundesstaatból indul ki az I. osztályban, a III. osztályig bezárólag megtanítják az egész földet, a IV.-ben pedig Svájcot, Németországot, Csehszlovákiát és Magyarországot tárgyalják idegenforgalmi szempontból. (Hazánk idegenforgalmi tárgyalását tehát az alsó tagozat-ba is beiktatták, bizonyára abból kiindulva, hogy a felső tagozatot végig <nem járóknak is fontos rólunk bővebb ismereteket szerezniük.) Az V. osztályban következik a gazdasági és fizikai földrajz. A III. osztály Vaterlandskunde-ja egyesíti a történelmet, földrajzot és az ú. n. Bürgerkunde-t. Különösen ügyelnek arra, hogy az érettségi előtt mégegyszer megerősítsék az ifjúságban az osztrák érzést. E tárgy keretén belül részletesen van szó a természeti adottságokról, (ezért Salzburgot is közelebbről tárgyalják), továbbá az állami fejlődésről és a mai alkotmányról. A természettudományi oktatásnál megállapíthatjuk, hogy a természetrajznál lényegében véve nincs a három iskolatípus között különbség, csak a belső földerő megnyilvánulását tárgyalják a reálban részletesebben. Az alsó és felső tagozat a természetrajzon belül is bizonyos önálló teljességre törekszik, amennyiben a két első osztály csekélyebb igényű növény- és állattani anyagát kiegészíti a IV.-ben az ásványtan, míg a felsőbb osztályokban a természetrajznak mind a három ágál alaposabban és rendszeresebben újból tanulják. A természeti annak is van az alsóbb osztályokban egy kisebb terjedelmű, a felsőbbekben pedig magasabb igényeket kielégítő anyaga. A matematika mind a három típusban azonos, de a reálban gyorsabb ütemben haláénak, amit a nagyobb óraszám lesz lehetségessé. (Ezért már a III. osztályban tanulják Pythagoras télelét.) A reáliskola különleges jellege azonban tulajdonképpen az ábrázoló mér tanban jut kifejezésre, mert ezt a többi középiskolatípus nem tanítja. Nem szabad szótlanul elsiklanunk a bölcseleti előtan tanítása mellett, mely csekély óraszám mellett is inkább meghallja az őt illető jogokat, mint nálunk. A reál utolsó osztályában is kap heti 3 órát (ettől nálunk más tárgyak érdekében megfosztották), viszont a gimnáziumban és reálgimnáziumban már mindkét utolsó osztályban tanítják heti 2—2 órában. Az egyik év anyagát kizárólag a lélektan képezi, míg a másikban tanulják a logikát, vallásfilozófiát, ismeretelméletet és etikát. Ennek szellemi és erkölcsi nevelés szempontjából van nagy jelentősége: egyrészt a filozófia legalapvetőbb tanait elsajátítják, ami fontos a középiskolát végzett egyén általános műveltségéhez, másrészt szélesebb alapot nyújt a főiskolai tanulmányoknak és útját állja az egyoldalú intelleklualizmusnak. Az ismeretelmélet, vallásfilozófia és etika (különösen az utóbbi kettő) nagyban alátámasztja a vallásos nevelést. Aki szellemileg annyira iskolázódik, hogy a középiskolai tantárgyakat megemészti, annak a hitoktatáson kívül is kell bizonyos alátámasztást kapnia a világi tantárgyuk részéről, különben hite könnyen megrendülhet. A valláserkölcsi alapon álló osztrák tanterv gondoskodik e veszély megelőzéséről. A középiskolában, a polgárihoz hasonlóan, szerepel a »Vormilitarische Ausbildung«, a katonai jellegű kiképzés, (A gyermekek testi alkalmasságát orvosi vizsgálat üllapíttja meg.) Idetartoznak a tömeggyakorlatok, például háromórás udvari gyaloglás 5 kg-mal a háton, stb. A speciális leányiskolák közül a lyceum annyiban különbözik a reálgimnáziumtól, hogy az I. osztályban kezdi meg az élő idegen nyelvet és a latint csak a III.-ban, a felső leányiskolában pedig csak két élő idegen nyelvet tanulnak, míg a felszabaduló órákat más tárgyak kapják meg. Rajz és szépírás (Schriftspflege) szerepel itt heti IS órában (a lyceumban csak 8-ban), a filozófiai propedeutikáJioz pedig a neveléstan is csatlakozik. Legutóbbi keretében tanulják a testi és szellemi, kisdednevelést és gyermekápolást. Tehát Ausztriában már felismerték a nőnevelés speciális követelményei!. A tanterveket általában áttekint ve, megállapíthatjuk, hogy tervzerű koncepcióiból születtek meg és, bár a mai politikai helyzethez alkalmazkodtak, nem tekinthetők politikai jellegűeknek. Kifejeződésre jut bennük az osztrák szempont, de nem téveszti szem elől sem a pedagógiai, sem a gyakorlati, sem a kultúrpolitikai követelményeket. Ha a közeljövőben az előbbiekkel összefüggően a főiskolai reformokat is meg tudják oldani, — a legmagasabb tudományos szempontok szem előtt tartusával — akkor a mai Ausztria további kuli urális fejlődés' elébe néz. Sármándi Sándor dr. A kartel írta: //. Király Ferenc dr. (Budapest, 1936. Grill könyvkiadóvállalat. 691.) Hatalmas kötetben dolgozta föl a szerző, ki az International Law As80ciation karteljogi bizottságának főelőadója, a kartel annyira időszerű problémájának anyagát, mégpedig nemesak jogi vagy gazdasági, hanem mindkét vonatkozásában. Tárgyalási rendszerében új tudományos módszert alkalmaz, a gazdasági jogi érdekkutatás módszerét. A munka tartalmazza a kartelgazdaságtudomány mai állását, az egyes nemzeteken belül és a nemzetek között kialakult kartelrendszer mai helyzetét, közli az ezekre vonatkozó bírálatokat és tárgyalja a jövőben felvetődhető problémákat. Az idevágó irodalom teljes ismeretében készült a könyv, amelynek anyagát rendszeres tárgy- és névmutató teszi könnyen használhatóvá és jól áttekinthetővé. Hibaigazítás. Az Országút legutóbbi számában megjelent ^Eszmék szabadságharca* című cikkbe több értelemzavaró sajtóhiba csúszott. így az első bekezdés utolsóelőtti sorában »golyóit« helyett »gályáit«. olvasandó. — A harmadik bekezdés ötödik sorától kezdve a helyes szöveg ez: »olyan szerződésnek, amelyei nem hatalmi kényszer nyomása alatt, hanem önszántából irt valaki alá, kötelező ereje változatlanul fennálh... stb. — Ugyancsak a harmadik bekezdésnél, alulról számítva a harmadik sorban »német« helyett »»épeí« értendő és olvasandó. — A negyedik bekezdés tizennegyedik sorában »azért« helyett y>azt« olvasandó, a hatodik bekezdés tizenkettedik sorában a, helyes szöveg: »világtörvénnyel szemben elérjék*... stb., s ugyanezen bekezdés tizennegyedik sorában »szellem« helyett ^szelleme* olvasandó.