Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A vidéki tudományos kutatás legnagyobb akadálya

A fametszet A fametszet újra aktuális és a közönség nem igen ismeri ennek a legrégibb illusztrálási módnak sem a történetét, sem pedig a technikáját. A fametszet ázsiai eredetű; a kínai és japán metszetek jóval megelőzték az európai fametszet­kultúrát, annál az egyszerű oknál fogva, hogy az ázsiai kultúrák az írást és a könyvet sokkal régebben ismerték. Európában a fametszés feltűnése a 13. századra tehető. Ezek legnagyobb része vallásos tárgyú, szépek a maguk egysze­rűségében és népi elgondolásukban. Nem sokkal később fel­tűntek Németországban azok az első mesterek, akiket már névleg is ismerünk: Hans Baldung, Veit Stoss, Holbein és utána mintegy koronául a magyar származású Dürer. A fametszet rohamosan nyer tért nyugaton (Francia­ország, Hollandia, Belgium, Anglia), és délen (Olaszország). 15—16-ik században kissé vesztett a népszerűségéből. A könyvnyomtatás feltalálása után előtérbe jutott a rézmetszés és karcolás, a 17-ik században a kiadók is inkább rézmet­szetekkel díszített könyveket adtak ki. Csak a népi kiadvá­nyok tartották meg inkább a fametszetet. A japán fametszésnek fénykora a 18-ik század. Leg­kiemelkedőbb mesterei Hokusai és Utomaro, kiknek művé­szete az európai művészetre és grafikára nagy hatással volt. A 18-ik század végén kezdődött ismét a fametszet új virágzása Angliában és a nyugati államokban és a 19-ik században tűntek fel a fametszés nagy művészei: Honoré Daumier, Gavarni, Gustave Dorée. Daumier szatirikus poli­tikai és társadalmi metszetei, Gavarni ugyanebből a téma­körből való metszetei, Dorée Biblia-illusztrációi és Dante Komédiájához készített metszetei váltak világhírűvé. A legújabb kor és a modern művészet újból felismerte a fametszet szépségeit és dekoratív voltát; könyveit ismét fametszetekkel díszíti. A modern fametszés igen érdekes és kiemelkedő egyénisége a belga Franz Maserel, aki egész ké­pes regényeket metszett; Maserelnek ezen a téren sok köve­tője akadt a belgák és flamandok között, valamint Hollan­diában. A modern francia fametszők között első helyen áll Raoul Dufy, kiváló festőművész, Aristide Maillol, Maurice Denis, a könyvillusztrátorok között Heman Paul, Jean Hugó, Serge, Gus Bofa. Angliában is nagyon népszerű a fametszet és sok könyv jelenik meg fametszetű illusztrációkkal. Angol fametszők között a legismertebbek Eric Gil, Rowlandson, stb. A magyar fametszés első mestere Morelli Gusztáv, aki a romantikus mesterek idejében élt, (Keleti és Telepi) és ezeknek képeit vitte át fába. Morelli volt a jelenlegi főiskola első grafikai tanára is. Ugyanígy edukatív tevékenységet fejtett ki Olgyai Viktor is. A modern magyar fametszés egyik legkiválóbb képvi­selője a tragikus sorsú és korán elhunyt Derkovits Gyula, akit Dózsa sorozata a legelső európai fametsző művészek sorába állít: úgy rajzi, mint kompozícióbeli szépségei, va­lamint a fekete és fehér foltok kihasználása a fametszés legmagasabb mértékét ütik meg. Vetekszik a 18-ik század nagy japánjaival is. A modern fametszést képviseli még Végh Gusztáv, aki vallásos tárgyú szép fametszeteket ké­szített, Divéky József, a Peleskei Nótárius és sok más könyv kitűnő illusztrátora, a pár év előtt öngyilkossá lett Gara Arnold, aki az Ótestamentumhoz, Major Henrik, ki szép fe­jeket, záródíszeket és illusztrációkat készített különféle könyvekhez. A legújabb generációból Kozma Lajos vignettái és ini­ciáléi, Molnár C. Pál Cyrano-illusztrációi és vallásos tárgyú metszetei, Buday György, a népballadák díszítője, G, Szabó Kálmán, Reiter László, Csáky József és Varga Nándor La­jos, a Képzőművészeti Főiskola grafika tanára, nagyon szép történelmi sorozatával, ismeretesek. A fametszés lényege a fehér és fekete foltok és vona­lak elrendezésében van. A régi fametszet nem dolgozott folt­hatásokkal, a régi fametsző országok, Japán és Kína mes­tereinél a rajz vonalai és ritmusa volt a mértékadó. Ugyanez áll az európai fametszés őskorára is. Az ázsiai és a régi fametszetek technikája abban áll, hogy hosszanti szálú fába a rajz vonalait a dúc szintjéből magasra kimetszették és ez 39

Next

/
Thumbnails
Contents