Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A vidéki tudományos kutatás legnagyobb akadálya

által a kész fadúcból a rajz előáll. Ez a pozitív fametszési mód, amikor a rajz van csak kihangsúlyozva. Az ázsiai fa­metszők színes metszeteket is készítettek, oly módon, hogy minden egyes színnek megfelelő foltra újabb dúcokat készí­tettek. A nyomás technikája: először lenyomtatták a rajzot és annak tökéletes száradása után nyomták bele, pontosan beállítva a sajtóba, egyenként a szineket. Később kezdődött a fametszés másik módja, amikor nem csak a vonalat, hanem a foltokat is belekomponálták az elkészítendő metszetbe és ezzel sokkal gazdagabbá tették a fametszetet. A negatív metszési mód kihasználja a fa ki nem met­szett részeinek a hatását is, mégpedig olyképpen, hogy a rajz egy bizonyos részein benthagy tömör foltokat, amik a rajzzal variálva, hatásosabbá teszik a metszetet. A famet­szésnek ez a módja már nem igen készül hosszanti szálú dúcokon, hanem inkább keresztszálú fába. A keresztszálú fa lehet egy darabból, vagy több darabból enyvezve. A dúc tökéletesen egyforma vastagra csiszolva kerül a művész ke­zébe, amit a rajz átvitele után vésőkkel metsz ki. A met­szet sokszorosítása úgy történik, hogy hengerrel egyenlete­sen átviszik a festéket a kimetszett részeire. A dúcot aztán két módon nyomtathatjuk le: a simító csonttal a dúcra fek­tetett papirosra átdörzsöljük, vagy pedig kézisajtón lenyom­tatjuk és nyomtatás után 24—30 óráig száradni hagyjuk. Ezzel röviden ismertetni véltük a fametszet rövid fej­lődéstörténetét és készítési módját. A mellékelt illusztrációink a fametszet különféle fajtáit ismertetik : 1. H. Holbein »Totentanz« sorozatából (pozitív metszés). 2. Japán fametszet a 18-ik századból (pozitív metszés). 3. Kozma Lajos: Signet (pozitív metszés). 4. Eeiter László (negatív metszés). 5. Csáki József: Kompozíció, (negatív metszés). Sreier András. — A MAI IDŐK REGÉNYE, annak minden vívódásával és meg nem oldható problé­máival, melyet a finomtollú írónő, Kóbor Noémi, át­nyújt az olvasónak. Címe: . ..és tedd rá éltedet. Egy síkba nem hozható életpályák regénye ez: egy nagy­tehetségű államférfiú és publicista áll a középpontjá­ban, ki házassága folytán kilendül környezetéből. S míg boldogságát csak ideig-óráig találja meg, — el­veszti egzisztenciáját is s a végső bukás elől a halálban talál menedéket. Egy egész generáció regénye ez, fáj­dalmasan, — a negyvenéveseké, akik szintén nem ta­lálják helyüket, anyagi létük szintén bizonytalan, de mindezekhez — ellentétben a húszévesekkel — még a család fenntartásának gondja is járul. Kissé pesszimista alaphang, hű lélek- és korrajz jellemzik a művet, mely­nek értékét igen emeli, hogy írója napjaink égető euró­pai és világnézeti kérdéseit is nyíltan felveti. Az már az író művészetét dicséri, hogy ez a cselekményt mind­jobban előreviszi és aláfesti, (r.) * A gyermeki szervezet fejlődésében mutatkozó rendelle­nességek emelkedését, továbbá 200.000 szüléstörténeti adat feldolgozása alapján a koraszülési arányszám növekedését s a gyermekek születési átlagsúlyának hanyatlását állapí­totta meg dr. Gortvay György egyetemi magántanár az Egészségpolitikai Társaság ankétjén. A nemi betegségekre vonatkozó országos statisztikai föl­vétel alkalmából 54.079 nemibeteget jelentettek be a Köz­ponti Statisztikai Hivatalnak. Közülök 36.940, tehát 68.3% esik a tizenegy törvényhatósági városra. Egymagában Bu­dapestre 27.388, azaz 50.6%, jutott. A statisztikai felvétel elég régen (1928) történt s azóta újabb országos adatok nem állnak rendelkezésre. Hiányos tehát a nyilvántartás és a községek sokszorosan kedvezőbb arányszáma is részben bizonyára erre a körülményre vezethető vissza. Ezzel kap­csolatban figyelmet érdemel a dán rendszer, amely az ösz­szes orvosoknak kötelességévé teszi, hogy félévenként nemi betegeikről név nélkül a hatóságnak bejelentést tegyenek. A vérbajban elhaltaik száma Budapesten, ahol 1874. óta ötévenként készült statisztikai fölvétel, 144.5%-kal emelke­dett 1928-ig, az összhalandósághoz viszonyítva. Megjelenik tízszer évente. — Minden cikkért szerzője felel. — Lehetőleg géppel s a papirosnak csak egyik oldalára írott kéz­iratokat kérünk. Kéziratokért — az előre megbeszélteken kívül — felelősséget nem vállalunk. Minden levélre, felbélyegzett s megcímzett válaszboríték mellékelése esetén válaszolunk. Kiadja és a szerkesztésért felel: Lipták László dr. Athenaeum irodalmi és nyomdai Rt. nyomása. Felelős nyomdavezető: Kárpáti (Kettinger) Antal, 40

Next

/
Thumbnails
Contents