Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A vidéki tudományos kutatás legnagyobb akadálya

tár kiad egy-két kötetet, hanem azt is, hogy szükség esetén ebbe az egy könyvtárba beáradhat az összes többi könyvtárnak frissítő kulturális levegője. Amit tehát a magáéból kikölcsönöz, azt többszörösen kapja vissza a többitől. Ha valahol, akkor itt alkalmazható az a széplelkek által elgondolt és nem is nagyon frázisízü eszme, amelynek értelmében bizonyos kifinomult kultúrájú lelkület kell ahhoz, hogy valaki feláldozza a maga kényelmét olyan célkitűzésért, amelynek gyümölcsét más valaki fogja leszedni. Az a keret, amelyben mindezek az álmok valóra válhatnak, országos könyvtárszervezetté szélesíthető, az öszszes helyi könyvtárak vezetőinek tömörülésével. Ezt a szervezetet megalkothatja a könyvtárak vezetőinek kölcsönös megegyezésen alapuló azon elhatározása, hogy a leggazdagabb vagy legtekintélyesebb könyvtárat megbízzák a szervezet vezetésével, s amennyire lehetségesnek tartják, a könyvbeszerzések további racionalizálásával is. Gondolni kell arra is, hogy esetleg a fővárosi könyvtárak állományából a vidéki könyvtárak rövid időre — egy hétre — egy-egy kötetet kölcsönkaphassanak. (Ezen megoldás helyes volta kétes, mert nyilván csak az értékesebb, terjedelmesebb, könyvet érdemes a fővárosból kölcsönözni s a rövid idő, amely alatt ezt a főváros nélkülözheti, nem elegendő a vidéki kutatónak, — eltekintve a postai időveszteségtől. (A szerk.J Minthogy azonban bizonyos, hogy mindez nem lehetséges némi érdekföláldozás és hatásköri súrlódás nélkül, azért az lenne a legjobb megoldás, ha a vidéki könyvtárak szervezetét fölülről, a kultuszkormányzat érdekkiegyenlítő rendelkezése és támogatása útján lehetne tető alá hozni. Sztankai István: A gyógyszerészetre és a budapesti gyógyszertárakra vonatkozó adatok. (Budapest, 1935. 272. lap.) Sok becses, pontos és szorgalmas levéltári munka által felkutatott és igazolt művelődéstörténeti adatot tartalmaz Sztankai István könyve. A jelen közigazgatási útvesztői között is biztos vezető és a mult emlékeinek értékes tára ez a mü. A szerény cím szerint a régi budai és pesti és a régi budapesti gyógyszertárak engedélyezéseire és tulajdonosaira vonatkozó adatok gyűjteménye lenne ez a könyv, de ennél sokkal többet ad: a mai magyarországi reáljogú gyógyszertárak kialakulásának rövid története, a gyógyszerekkel és kábítószerekkel való kereskedésre vonatkozó rendszabályok tárgyalása után az egyes gyógyszertárak ismertetése következik. Bösinger Ferenc Ignác, Buda első polgármestere maga is két, ma is létező gyógyszertárnak volt a tulajdonosa. Társadalmi és közegészségügyi fejlődésünknek egyik jellemzője volt a gyógyszertárak számának növekedése. A gyógyszerészek képesítésének 1770-től kezdve egyetemi vizsgához való kötése, a kuruzsló gyógyszerészek feje felett húzta meg a harangot és modern alapokra fektette a hazai gyógyszerészetet. Sztankai könyvének, mint történeti feldolgozásnak, egyedüli hibája, — ami a közigazgatási kézikönyvnek viszont előnye, — hogy az egyes gyógyszertárakat lexikális módon sorolja fel. Annak, aki egységes történeti képet akar alkotni a budapesti gyógyszerészet fejlődéséről, ezt az adathalmazt végig kell rágnia és ezért Sztankai müve, bár értéke pontos adatai következtében elvitázhatatlan, mint önálló történelmi tanulmány egy részletes helytörténeti feldolgozás e'lőí'utárjának tekinthető csak. Reméljük, hogy a szerző, aki ezt a sok becses művelődéstörténeti adatot kibányászta a mult elfelejtett gazdag tárházából, nem áll meg eddigi A mult év nyarán egyszer váratlanul beledobták a köztudatba, hogy a kidtuszkormány minden megye székvárosában a vidék történeti értékeinek fölkutatására és földolgozására s a városi munkaerők okos foglalkoztatása céljából Helytörténeti Társulatot létesít, amely évkönyvek alakjában fogja közreadni a társulati tagok által eszközölt kutatások eredményeit. Azonban a könyvtárkérdés gyökeres rendezése nélkül előreláthatóan semmiféle Helytörténeti Társulat a vidéken nem fog szemmellátható eredményt felmutatni. Ha a Helytörténeti Társulatok létesítése alkalmával bármilyen formában szőnyegre kerül a vidéki könyvtárszervezet kiépítésének gondolata, akkor föltárulnak majd a vidéki városok könyvtárügyének egyéb, megoldásra váró kérdései, a vidéki kultúrának ezek az érzékeny, húsba mélyen belesajgó sebei is: a könyvtári helyiségek kérdése, (gondoljunk csak azokra a könyvtárakra, ahol az anyag megfelelő férőhely hiányában a padlón halomba szórva talál elhelyezést!) a szakképzett könyvtári tisztviselők alkalmazásának ügye. Mindez a vidéki könyvtárak fejlesztésének nagy problémájához tartozik. A fővárosi könyvtárak messzemenő gondoskodásnak, anyagi és szellemi támogatásnak teljességében állanak az 1934.-VIII. tc. értelmében önkormányzattal bíró Magyar Nemzeti Múzeum szervezetében, mialatt a vidéki városi könyvtárak még a legelemibb életföltételekhez is alig juthatnak s a mostoha gyermek félénkségével takargatják fájó sebeikel. Könyvtár: majdnem annyit jeleni, mint: kultúra. Ha tehát a vidéki városok kultúráját szeretnők kedvező állapotban látni, akkor a vidék könyvtárkérdését is meg kell oldani. SOÓS IMRE (Sopron) kötetének eredményeinél, hanem önálló, most már elsősorban történeti tanulmány keretében is fel fogja dolgozni tanulmányainak gyümölcsét. (&. ;'. dr.J Februári számunk tartalma: Az alkotmányjogi prius Kormányzói jogkör és a kormányzóhelyettesi intézmény Juhász József dr. Deák Ferenc díszpolgárságai . Lukács György. Ruténföld Rónai András dr. Bethlen István programja Külpolitikai világkép Fehér halál az alföldön . . . Kertész Róbert dr. A határszéli falvak üzenete Jogösszehasonlító intézetek Európában Komin Ferenc dr. Szabad szószék Nyugat-Magyarország ősi magyar lakossága Belitzky János dr. Mezőgazdasági munkások betegségi biztosítása Lipták Gábor. Deák Ferenc sírjánál . . . Barankovics István. A budapesti magántisztviselők szociográfiája Zádor György dr. Nyugdíjfizetés Romániában . . Bánsághy Ferenc. Legény- és leány élet .... Szendrey Ákos dr. Könyvszemle, glosszák 38