Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)
1936 / 3. szám - Faluszeminárium Sárospatakon
/ Fatuszeminárium Sárospatakon A Sárospataki Főiskola Faluszemináriuma 1931ben alakult. A faluszeminárium: munkaközösség. Tagjai: sárospataki református teológusok, akik erre a munkára — egy-egy félévre kötelezőleg — önként jelentkeznek. A megalakulástól kezdve folyik a munka 25—30 taggal. Az így összegyűlt kis csoport szerda estéken, összejöveteleket tartott, megbeszéléseket, vitatkozásokat rendezett, de ezzel a munkával nem elégedett meg, újabb munkamező után nézett. Ezt a munkamezőt megtalálta a magyar faluban. A szemináristákat hivatásuk terelte a falu felé. Életük nagyrésze falun fog lefolyni, falusi emberek lelkipásztorai lesznek. A faluszeminárium célja: »A magyar falu életének megismerése, ezen keresztül a falu megszeretése és a megszeretett magyar falunak jövendőbeli önzetlen szolgálatára való tervszerű készülés már a diákévek alatt.« A faluszeminárium a falura nevelés eszköze, az önnevelés formájában. A magyar falu stúdium, melynek betűi: a falusi ember, a falusi élet; pontjai: a falu kisebbnagyobb, cserepes, szalmafedeles házai; kérdőjelei: a falu problémái; felkiáltó jelei: a falu szokásai, hagyományai, meséi, dalai. Ennek a stúdiumnak kitanulása a szemináristák feladata. Nem önmagáért a tanulmányozásért, nem is azért, mert a »szociografizáló« munkának ma divatja van, hanem azért, hogy a falu tanulmányozása révén olyan vezetőemberek kerüljenek a faluba, akik annak problémáit, sorsát, életét már diákkorukban megismerve, készek munkás életüket odaadni a falu szolgálatának. Célját két úton igyekszik a szeminárium megvalósítani : belső munka és külső munka által. A belső munka feladatát dr. Ujszászy Kálmán: »A Faluszeminárium« c. könyvében így fogalmazta meg: »A belső munka célja az, hogy a falumunkás elsajátítsa egyfelől a falura vonatkozó legszükségesebb alapismereteket, másfelől megteremtse (már amennyire ez elméletileg elérhető) azt a módszert, amelynek segítségével a külső falumunka a legeredményesebb lehet.« A belső munka áll: a szerda esti összejövetelekből, szakirodalomés falusi szépirodalom megismeréséből, előadások tartásából, végül a külső munka feldolgozásából. Az összejöveteleken a vezető professzor tájékoztatja a munkaközösség tagjait a szemináriummal kapcsolatos eseményekről és emellett könyvismertetés, megbeszélés, az, ami kitölti a rövid egyórai időt. Az 1934—35. munkaévben közel 40 gyűlést tartottunk. A faluszeminárium könyvtára ma már 216 kötetből áll és a szemináriumnak törekvése, hogy az összes faluval foglalkozó szak- és szépirodalmi könyveket beszerezze. A könyveket a szeminaristák nagy kedvvel olvasgatják, amit a kiviteli napló is bizonyít. Hogy a szeminaristák az egyes problémákban; minél otthonosabban járhassanak, hogy tudásuk minél alaposabb legyen, szakelőadókat hívunk meg, akik tudásukat örömmel bocsátják rendelkezésünkre. Az elmúlt évben előadásokat tartottak: dr. Móricz Miklós, dr. Gesztelyi Nagy László, Túri Sándor stb. Mindezek a tényezők hozzájárulnak ahhoz, hogy egy általános * ÜjszAszi: A falu. Útmutatás a magyar falu tanulmányozásához. Sárospatak 1936. falukép alakuljon ki a tagokban, amihez hasonlítva meg tudják ítélni a konkrét falut. De minden belső munka a külső munka minél nagyobb sikere érdekében történik. A külső munka legnehezebb, de legszebb és legkedvesebb része: a kiszállás. A faluszemináristák kettesével minden félévben kimennek egy-egy faluba azért, hogy a falu életének egy-egy mozzanatát a szeminárium »Űtmutatás«-a alapján megfigyeljék. A munkamező az a három tájegység, amelynek Sárospatak kulturális központját alkotja: a Hegyalja, Hegyköz és a Bodrogköz. Az elmúlt munkaévben pl. 9 bodrogközi és 10 hegyaljai falut látogattak meg a faluszeminárium tagjai. A falu lelkészénél vagy tanítójánál szállnak meg és az ő erkölcsi támogatásával folytatják adatgyűjtő és megfigyelő munkájukat. Az adatgyűjtés legfőbb eszközéül a szemináriumnak nyomtatásban is megjelent falukutató vezérfonala szolgál.* Az összegyűjtött adatokat, — amelyek az »Űtmutató«-ban adott probléma-köröknek csak egyikére vonatkoznak — a rendelkezésükre álló forrásmunkák alapján, egységes egésszé dolgozzák fel a kiszállók és amennyiben ezt a feldolgozásra jelölt témakör kívánja, munkájukat statisztikai táblázatokkal, szemléltető térképekkel, ábrákkal, grafikonokkal teszik teljessé. Az elkészült dolgozatot, miután a vezető professzor megbírálta, a szeminárium — egy a falu nevével ellátott irattartóban — őrzi. És az egyszer meglátogatott falu nem vész el többé a feledés homályába, hanem egy alkalommal ismét kimegy két ember, hogy más tárgykörre vonatkozó adatokat gyűjtsenek. Reményünk az, hogy az évek hosszú sora után minden falunak meg lesz a hü képmása gyűjteményünkben. A kiszállók nemcsak adatgyűjtéssel, hanem úgy tárgyi-, mint szellemi néprajzi gyűjtéssel is foglalkoznak. Félretéve minden szégyenkezést a falumegismerő családlátogatásokkal kapcsolatban elkérik a használhatatlan művészi vagy régészeti, de főleg néprajzi szempontból értékes tárgyakat és feljegyeznek minden útjukba kerülő érdekesebb népi sajátságot. Az ilyen irányú munka eredménye az, hogy egy néprajzi gyűjtemény alapjait, — amelynek fejlődésére minden remény megvan — megvethette a faluszeminárium. Ennek a gyűjtésnek a jelentőségét misem bizonyítja jobban, mint az a kis jelenet, amelynek a földműves fiatalság részére létesített népfőiskolai tanfolyam alkalmával tanúi voltak a szemináristák. A tanfolyam résztvevői meglátogatták a kis gyűjteményt és amikor a vezetőprofesszor kezébe véve az egyik tárgyat, megkérdezte azt a földműves ifjút, aki abból a faluból jött, ahonnan a tárgyat a falumunkások begyűjtötték, hogy meg tudná-e mondani mi az és mire használták, bizony a máskülönben értelmes és jószemű gazdaifjú nem tudta már a nevét sem annak a szerszámnak, amelyet a nagyapja használt. Az elmúlt évben kezdte meg a faluszeminárium a felkeresett falukról felvett fényképek és levelezőlapok gyűjtését. Eddig körülbelül 300 drb. fénykép és levelezőlap van 20—25 faluról a szemináriumi gyűjtemény birtokában. A kiszállásokkal kapcsolatosan a faluszemináristák szolgálnak is. A szolgálat középpontjában az igehirdetés 33