Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - Deák Ferencről

Zöldkeresztes munka egy szabolcsi faluban Az Országos Közegészségügyi Intézet már évek­kel ezelőtt (1927) dr. Johan Béla államtitkár, ak­kori igazgató kezdeményezésére, próbaképpen egy­két helyen megszervezte az ú. n. »mintajárásokat«. Ezekben a mintajárasokban tervszerű munka indult meg a falu közegészségügyi viszonyainak fejleszté­sére, megjavítására és pedig amint a statisztikák mutatják, nem eredménytelenül. Azóta minden év­ben szaporodik és bővül az Egészségvédelmi Szol­gálatok száma s reméljük, hogy idővel el fogunk jutni oda, hogy minden kis faluba beköszönthet. Az Egészségvédelmi Szolgálatok a Közegész­ségügyi Intézet irányítása alatt állanak. Külső munkatársai az orvos és az egészségügyi védőnő; az Intézet institúciói szerint dolgoznak, de bizonyos fokig önálló hatáskörrel bírnak. És ennek megvan a maga nagy előnye. Nagyobb mozgékonysággal bír­nak, jobban tudnak alkalmazkodni a helyi viszo­nyokhoz. Mégis biztosítva van a szervezet egysége, a szálak egy kézben futnak össze, egységes irányí­tás alatt állanak és ennek folytán megvan a fejlő­désképesség. Az Egészségvédelmi Szolgálatok orga­nizációja a centralizáció és decentralizáció két vég­letének előnyeit magába foglalja, de a hátrányait kiküszöböli. Megvan minden kis egységnek a maga önállósága, tehát meg van adva a lehetőség, hogy működését a helyi viszonyokhoz alkalmazza, de ugyanakkor központi irányítás alatt isi áll és így nincs izolálva és magára hagyva. Azért kellett ezt előrebocsátanunk, hogy jobban megérthetővé tegyük az egyes Szolgálatok önálló és mégis országos vi­szonylatban közös működését; legfeljebb a helyi vi­szonyoknak meg-felelő kisebb-nagyobb eltérések mu­tatkoznak. Az Egészségvédelmi Szolgálat céljai és mun­kája megvilágítható egy községi körzet példájából. A nagyhalászi körzet működését mutatjuk be, de egyúttal a fentiekre utalva, oi'szágos vonatkozásban is bepillantást nyerhetünk. Nagyhalász község Szabolcs megyében van. Lakosainak száma az 1930-as népszámlálás adatai szerint 6665. Ez a szám megoszlik a falu és a ta­nyák között. Tanya alatt főleg uradalmak értendők, saját földdel bíró kisgazdák kevesen vannak. Nagy­kiterjedésű, kb. 6 km hosszú, szétszórt házakból álló falu- Főként szegény emberek lakják. Nagyon sok a szerződésnélküli gazdasági alkalmazott. Mun­kaalkalom kevés van és így bizony sok házban ál­landó vendég a nincstelenség és a nyomor. Szabolcs megyében 1934 őszén indult meg az egészségvédelmi munka, mégpedig először két községben, Nagyha­lászon és Nyirábrányban, majd 1935 nyarán még három új községet szerveztünk meg és, amint tu­dom, most, ez év február havában, ismét újabb köz­ségek kerültek szervezés alá. Szabolcs vármegye lel­kes és megértő vezetőségének köszönhetjük az egész^ ségvédelmi munka aránylag gyors térhódítását. Nagyhalászban 1934 október 1-én indult meg a munka. Valószínűleg érdekelni fogja az olvasót, hogy miképpen indul meg a szervezés és hogy bo­nyolódik az tovább. Az Egészségvédelmi Szolgálat védelmi ágai mindig a helyi viszonyoknak megfele­lően alakulnak. Nagyhalászon főleg anya-, csecsemő­és kisdedvédelem, valamint ískolaegészségügyi munka vált szükségessé. Mielőtt a tulajdonképpeni munka megindulna, szükséges, hogy az orvos is és a védőnő is bemutatkozzanak a lakosságnak és tud­tukra adják, hogy mi a célja és rendeltetése a meg­induló egészségvédelmi munkának. E bemutatkozás legalkalmasabban egy-két előadás keretében törté­nik meg. A következő lépés az, hogy a védőnő az anyakönyvből kiírja az ú. n. családlátogatási lapokra a csecsemőket, mégpedig egy-kétéves korig és azután meglátogatja e családokat. Az egészségvédelmi munka célja a családvédelem és hogy ezt minél tö­kéletesebbé tegye, a gyermeknél kell kezdeni, a szü­letése pillanatától, illetve még a születés előtti idő­től kezdve (anyavédelem) az iskoláskor határáig folytatólagosan, tehát megszakítás nélkül. A cse­csemővédelem 1 éves korig tart és ez természetesen intenzívebb, mert a csecsemőkor az, amikor a leg­nagyobb szüksége van a gyermeknek a gondos ápo­lásra, a helyes és észszerű gondozásra. A legtöbb csecsemő, eltekintve a meghűléses betegségektől, a helytelen és rendetlen táplálkozás következtében be­tegszik meg. A kisdedvédelem 1—6 éves korig ter­jed, ezután a 6—12. évek tartamára, vagyis az is­koláskor befejeztéig, az iskolaegészségügy veszi őket gondozásba. Nagyhalászon tehát csecsemőlátogatásokkal in­dult meg a munka és ebből alakult ki az általános családvédelem. Mert a családban, hol csecsemő van, többnyire más probléma is akad, amelyeket csak a helyszínen lehet meglátni, kitapasztalni. Ezután következett a rendelések bevezetése. A viszonyokhoz mérten heti három rendelésben álla­podtunk meg és pedig ezek közül kettőt csecsemő és kisdedek és egyet iskolás gyermekek részére tartot­tunk fenn. Még pedig speciálisan falusi viszonylatban, mert a városi rendelések más keretek között bonyo­lódnak le. A rendeléseket minden csecsemő, kisded és is­kolás gyermek kivétel nélkül igénybe veheti és in­gyen orvosi tanácsadásban részesülhet. Mindjárt a kezdetkor szép eredményeket értünk el, amit főként az anyák megértésének köszönhettünk. Megértették azt, hogy mi segíteni akarunk és a gyermekek érde­keit tartjuk szem előtt. Elhozták gyermekeiket, ami­kor betegek voltak és elhozták akkor is, ha egészsé­gesek voltak, »mérésre«. Sikerült az érdeklődésüket felkelteni a gyermek fejlődése iránt és így a csecse­mőjüket minden hónapban szorgalmasan megméret­ték velünk, hogy kellő fejlődéséről meggyőződést szerezzenek. S oly boldogan vették tudomásul, ha hí­zott a gyermek. Ha nem történt meg a megfelelő súlyszaporulat, akkor már ők sürgették a tanácsun­kat. Ha látogatásaim alkalmával valami betegségi tünetet vettem észre a gyermeken és felhívtam az anyák figyelmét, hogy mutassák be az orvosunknak, majdnem kivétel nélkül megfogadták a tanácsomat. Sajnos mindez még nem elegendő ahhoz, hogy 27

Next

/
Thumbnails
Contents