Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A telepítés számszerű képe

X A telepítés számszerű képe Az országgyűlés előtt fekvő javaslaton már a plenáris ülésen lényeges változás alig várható úgy, hogy a legutóbb kiadott és a bizottsági tárgyalást megjárt javaslat szövege lényegében véglegesnek tekinthető. Egyébként valószínű, hogy az eredeti javaslat megalkotói tisztába voltak a kormány intencióival és igyekezvén annak minden téren érvényt szerezni, az eredeti javaslat tükrözi vissza a kormánynak e téren táplált tulajdonképpeni álláspontját, nem pedig az, amely a parlamenti tárgyalás elé kerül. Sőt a javaslat megszületését eddig hétféle tervezet előzte meg, mióta Kállay Miklós, aki ezt a kérdést időszerűvé tette, ellenzékbe szorult az első Gömbös-kormányból, ajándékul hátrahagyván a reformkormány számára a telepítés programját. Most már a kormány maga sem ismerhet rá eredeti elgondolásaira. Mégis, tételezzük föl, hogy a javaslat, a leendő törvény, a kormány ellenjegyzése mellett, tényleg tiszta képét kívánja adni a kormány szándékainak. Ezek után csupán az a nyitott kérdés marad, mi lesz a törvény betűszerinti szellemében történő végrehajtás esetén a telepítés valószínű képe, illetve milyen tekintetben lesz a telepítési törvény alkalmas arra, hogy a mezőgazdasági szociális célokat hathatósan előmozdítsa. Talán helyénvaló lesz az elgondolások gyökeréhez visszatérni, felvetvén a kérdést, hogy mi a telepítés tulajdonképpeni célja? A törvény az ország egyetemes érdekeinek megfelelő birtokmegoszlásról beszél. Ha e ködös megjelölésnek határozott értelmet akarunk adni, akkor azt kellene remélnünk, hogy a törvény végrehajtása során jelentkezni kell egy olyan előnyösebb földbirtokmegoszlásnak, amely mezőgazdasággal foglalkozó alsóbb néposztályaink szociális helyzetén segíteni hivatott. Hazánk szociális helyzetében ma kétségtelenül a legsúlyosabb baj: a mezőgazdasági munkanélküliség. így a törvény célja helyesen értelmezve az lenne, hogy a mezőgazdasági népesség részére több munkaalkalmat teremtsen. Amidőn tehát számszerű alapokra kívánjuk helyezni a telepítési törvény végrehajtása során várható lehetőségeket, mindig azt kell szem előtt tartanunk, hogy mennyiben képes a törvény a fenti kívánalmaknak eleget tenni: vizsgálat alá kell venni a törvény értelmében igénybe vélhető földterületeket és össze kell állítani a telepítendők számát. A törvény szerint a Nemzeti Közművelődési Alapítvány, majd a hitelintézetek birtokai, a vagyonváltság során visszamaradt és adó- s illetéktartozás címén igénybe vehető területek mellett a hitbizományi törvényjavaslat szerint felszabaduló birtokok egy része és végül a szabad rendelkezésű, valamint egyházi és alapítványi birtokokból átengedésre kötelezhető terület volna a telepítési javaslat céljára felhasználható. Számításaink szerint a vagyonváltságból visszamaradt földterületek jelentős tételt nem képeznek. Pontosan meg nem állapítható az e címen rendelkezésre álló mennyiség, azonban azt hozzávetőleges becslés szerint 6500 katasztrális holdra lehet becsülni, A hitbizományi törvény a hitbizományok 819.632 k. h. területéből cca % rész fog optimisztikus számítások mellett kisebb komplexumokra bontatni. A fenti területben foglalt és mostan következő telepítésre főként számbajöhető szántóterület 295.795 k. h., amelyből kereken mintegy 80.000 k. h. szántó jut a telepítés céljára. A részvénytársaságok kezén lévő terület 201.952 k. h., melyben viszont 76.266 k. h. tesz ki a szántó terület. Ez csak annyiban szolgál telepítési, illetve birtokpolitikai célra, amennyiben hitelintézeti birtok vagy pedig 1914 óta szerzett birtok. Az egyházi és egyházi célokat szolgáló birtokok összterülete 923.116 k. h., 370.806 k. h. szántó terület. A javaslat különböző alternatívái szerint átlagosan ennek V* része kontemplálható telepítési célokra. A kincstári birtokok 243.857 k. h.-nyi összterületéből a 70.687 k. h. szántó a javaslat szerint számításba nem jöhet. A községi és közbirtokossági területek 1,487.965 k. h. területében lévő 191.910 k. h. szántó számításba csupán elvi szempontból vehető, mert hisz azoknak nagy része ma is kisgazdák kezelése alatt áll. A kötött birtokok között ezek után csupán az egyéb alapítványok birtokai szerepelnek 192.503 k. h. összterületben 93.097 k. h. szántóval. Ezeknek a törvény szellemében ismét általában Vt-ét lehet telepítési célokra felhasználni. A kötött birtok felhasználása után a törvény szerint a szabad rendelkezés alatt álló földbirtokoknak csupán a cca 3000 k. h.-on felüli kategóriája vesz részt az akcióban. E komplexum összterülete 3,717.963 k. h. 1,437.318 k. h. szántóval. Számba jön még az 1914 óta szerzett birtokok mezőgazdasági területének 1000 hold fölötti része, amelyet a törvény indokolása 20.000 holdra becsül. Egybevetve tehát e területeket : vagyonváltságból 6.500 k. h. hitbizományból 80.000 « « hitelintézeti birtokok cca 80.000 « « egyházi vagyonból 92.701 « « kincstári « —• « * községi « gyakorlatilag számítható cca 20.000 « « egyéb alapítványokból 23.274 « « szabadrendelkezésű 3000 holdon felüli birtokból 359.329 <« « 1914 óta szerzett birtokokból cca 20.000 « « összesen. . 681.804 k. h. E terület-összesítés magában foglalja mindazokat a szántó területeket, melyek a törvény hosszú végrehajtási határideje alatt egyáltalán számba jöhetnek, optimisztikus szemmel feltételezve azt, hogy a törvény alkotói képesek lesznek azt annak szellemében végrehajtani és hogy a végrehajtás során az egyéni érdek, a párt befolyás stb. nem fog a megváltást szenvedők érdekében káros korrektúrákat előidézni. Figyelmen kívül hagytuk azokat az akadályokat is, amelyek az igénybevétel szétszórtságában jelentkeznek. Feltételeztük, hogy minden olyan egyébként a törvény értelmében igénybe veendő birtokrészen megfelelő igénylő is lesz, vagy ha ilyen nem lenne, az áttelepítés sem a telepesek személyének megválasztása, sem egyéb (anyagi) tekintetben komplikációkat nem okoz és sima lebonyolítást igér. Ezek a kérdések a siker szempontjából egyáltalán nem közömbösek. Az alább közlendő számszerű adatok eléggé bizonyítják, hogy a törpebirtok kiegészítése egyik lényeges momentumát kell, hogy alkossa a végrehajtásnak és itt a helyhez kötöttség súlyos nehézségeket okoz. 19