Országút, 1936 (2. évfolyam, 1-10. szám)

1936 / 3. szám - A telepítés számszerű képe

A telepesek számának összeállítása ima még csak erősen elméleti jellegű lehet, mert a földhöz juttatandók kiválasztása nem csupán számszerűségi, hanem első sorban egyéni, minőségi kérdés. Az ilyen elbírálás, amikor a telepítendő személye és anyagi viszonyai szükségszerűen erős kritika alá vonatnak, kiszámíthatatlan eredményeket hozhat. Ennek a szelekciónak a tökéletességétől függ nemcsak a telepítés anyagi szempontból remélhető sima lebonyolítása, hanem a telepítés erkölcsi sikere is. Mielőtt azonban a telepesek számáról beszélnénk, szükséges, a szociális szempont hathatós érvényesítése céljából elsősorban a telepes egyéni, helyesebben gazdálkodás-üzemi szempontjainak kellő keretet adni. Ezért az üzemtanhoz kell fordulnunk, hogy meghatározhassuk, mekkora az az üzemi keret, amely a telepesnek tökéletes munkalehetőséget, egyben elfogadható életstandardot biztosíthat. A legkisebb mezőgazdasági üzem sem nélkülözhet bizonyos, csupán az igásfogattól várható teljesítményeket, még akkor sem, ha a tömeg munkákat (szántás stb.) szövetkezeti alapon képzeljük is el. Emiatt oly üzemet kell kombinációba venni, — egyelőre az ideális megközelítése céljából — amely egy kihasznált munkateljesítményű igásfogat munkateréül elegendő. A terület mennyiségi megállapításánál az OMGE adatgyűjtésére támaszkodva megállapítható, hogy az 1933. évben üzemi adatgyűjtés alapját szolgáltató különféle kategóriájú üzemekben 24.45 k. h.-on tartottak egy kettes ökörfogatot. A kisgazda egyéb viszonyainak figyelembe vételével a lófogat számítása látszik célszerűnek, ennek tökéletes kihasználására pedig 30.55 k. h. szántó terület szükséges. A tökéletes üzemi keret biztosítását tehát 30 k. h.-as parasztbirtokon lehet elérni. Kérdés ezután, hogy a telepes család teljes munkaerejének kihasználása mekkora szántóterületet kíván? Itt ismét a valószerűség lehető tökéletes megközelítése érdekében országos átlagra kell támaszkodnunk, és egy család létszámát a következőikben állapíthatjuk meg. A családfő és felesége 2 személy, az elöregedettek (6%): 0.12 személy, a gyermekek (0—4 kat. hold kategórián): 2.99 személy, tehát összesen: 5.11 személy. Az év munkanapjaiból (365) le kell vonni ünnep- és vasárnap címén 64-et, betegnapként (OTIadat) 10 napot és magánelfoglaltság címén 12 napot : összesen 86 napot. Tehát egy személy rendelkezésére áll 279 munkanap, 5.11 személyre pedig 1U25.7 munkanap áll rendelkezésre. Ezzel szemben a 30 hold szántóból álló mezőgazdasági kisüzem munkaszükséglete (Dunántúli adatok szerint) a következőképpen alakul: Szántóföldi növénytermelés : Búza 25-50% = 7-65 k. h.l Rozs 16—% = 4-80 « « I munkananolt Árpa 10-08%= 3-02 « « I munkanapok Zab 6-10% = 1-83 « « 1 á 21 363-3 Szálastak. .. 16—% = 4-80 « « <« 6 28-8 Tengeri 17—% = 5-12 « « « 15 76-8 Burgonya 4-50% = 1-35 « « « 14 18-9 Tak. répa .. 2-60% =—78 « « « 34 26-5 Cukorrépa 0-35% =—10 « « « 51 5-1 Dinnye 0-08% =—02 * « « 45 9— Zöldség 0-16%=—05 « « <« 55 2-7 Ugar 1-63% = —48 « * — — 100-00% = 30-00 k. h. 531-1 Helyváltoztatással járó munkatöbblet 20% .. 106-2 Növénytermelésre összesen 637-3 Állattartás és egyéb munkák : Iga mellett 250 munkanap Haszonállat mellett cca 16 drb. állat .... 91 « Baromfi 25 « Kertmüvelés (-/- hold) ,. ... 25 « Épület- és eszközjavítás . . . 15 « Bevásárlás, értékesítés, hatósági elfflrás.. 26 « össjesen.. 432 munkanap m Növénytermelés, állattartás és ígyéb munkák összesen 1069-3 munkanap. •« Annak ellenére, hogy a növénytermelésnél a kisbirtok széttagoltságával járó munkahelyváltoztatás címén 20% többletmunkanapot állítottunk be, mégis a rendelkezésre álló 1425.7 munkanapból csupán 1069.3 munkanap nyer alkalmazást az üzem keretében, vagyis az egész munkanaptömegnek pontosan 75%-a. A fennmaradó 25% a 30 holdas üzemben felesleges, azt mezőgazdaságilag hasznosítani nem lehet, az 5 munkaerőből álló család munkaerejének teljes kihasználásához. Tehát 30- katasztrális hold szántóterület nem is volna elegendő. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a számok lényegesen módosulnak a gazdálkodás belterjességének foka szerint. És az is egészen természetes, hogy ahol a parasztcsaládhoz több vagy kevesebb munkaerő tartozik — ez is viszonylagos, mert a szükség kényszerítő hatására sokszor kiszorul a parasztgazdaságból az idegen bérmunkás, mert a kevesebb családtag túlfeszített erővel dolgozik — ott is változó a munkaerő kihasználása. Bonyolítja még a helyzetet, hogy a mezőgazdaságban az időjárás szeszélyei olykor munkatorlódást okoznak, olykor pedig lehetetlenné teszik a munkát. Kíséreljük most meg azt a népességet megállapítani, akik a birtokpolitikai akció szempontjából mint földigénylök számba jöhetnek. A nemzetgazdasági és magángazdasági szempont egyaránt kívánatossá teszi, hogy a ma életképtelen méretű törpebirtok egészséges kisüzemmé alakíttassék. A rendelkezésre álló terület azonban, ehhez mérten igen csekély és különösen a legkisebb (5 holdig terjedő) törpebirtok kiegészítése oly nagy területek igénybe vételét kívánná meg, melyeket előteremteni nem lehet. Pedig még az 5-10 holdas és az ennél valamivel nagyobb birtokoknak hozzátelepítéssel való kiegészítése is szükséges, különösen az előadott üzemi szempontból. Az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 5—10 holdig tei-jedő birtokon 151.005 kisbirtokos gazdálkodott a 10—20 h.-ig terjedő kategórián pedig 105.945. Ugyanekkor figyelembe kell venni azonban, hogy a telepítés során a 215,896 mezőgazdasági cseléd létszáma is csökkeni fog. Ezt a cselédlétszámot csupán az 50 h-on felüli birtokokra számítva (4,064.000 k. h. szántón) 18.8 k. h. szántóterület jut egy mezőgazdasági éves cselédre. Az 1930. évi népszámlálás 461.302 földvagyon nélküli mezőgazdasági munkást is számon tart, akiket ismét csupán csak az 50 holdon felüli birtokokra számítva 8.88 k. h. jut egy munkásra. Figyelembe véve azonban, hogy a 30 hold és 50 hold között fekvő kategóriák is tartanak cselédet, becslésünk szerint minden 20 hold terület igénybe vétele esetén kellene egy kereset nélkül maradó mezőgazdasági munkáscsaládról gondoskodni. Ezekután megállapítandó volna az a földszükséglet, amely az igénylők számára, pusztán csak az üzemi szempontok figyelembe vétele mellett, szükséges lenne: 20