Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A Carnegie alapítvány és magyar kapcsolatai. Nemzetközi érintkezés és nevelés

mennyiségű könyvet jelentetett meg és osztott szét alapítása óta. E könyvek a világ legkülönbözőbb részein az úgynevezett „despositary libraries"-ben helyeztettek el. Jelenleg 972 ilyen könyvtár van. A könyvtárakban a Carnegie-kiadványok külön vannak katalogizálva, külön elhelyezve. Minden évben kérdőívekot küldenek ki a könyvtárakhoz, hogy megállapítsák, meg vainnak-e elégedve a küldött anyaggal. Magyarországon a Carnegienek öt helyen van depositary library-je: Budapesten az Egyetemi és a Fővárosi könyvtárban, a szegedi, debreceni és a pécsi egyetemi könyvtárakban. Külön könyvtárakat létesített az Egyesült Államok és Kanada kisebb helyiségeiben, ahova évente többször küldenek a mindennapi élettel és a különböző idegen népek életével, szokásaival és történetével foglalkozó értékes könyveket. E könyvtárakat International Mind Alcoves-nak nevezték el. Az ezekre költött összeg az elmúlt évben meghaladta a 18.000 dollárt. A szakosztály igazgatója kiválasztja évenként a nemzetközi kérdésekről kiadott könyvek közül a legértékesebbeket és azokból nagy mennyiséget szétkiild az egyes országok véleményirányító személyeinek. Abból a célból, hogy előmozdítsák az angolnyelvű irodalom ismeretét, kiválasztott értékes angol irodalmi könyveket küldenek szét. Az 1934. évben összesen 5850 egyénnek küldték meg a következő munkákat: Hudson W. H.: Green Mansions, Swell, Anna: Black Beauty, Shakespeare: The Merchant of Venice, Stevenson: Treasure Island. Erre a munkára fordított összeg 4000 dollár. A szakosztály kiadványai között az év folyamán a legnagyobb jelentőségű volt Alexander Hamiltonnak az Egyesült Államok pénzügyi politikájára vonatkozó és a mai gazdasági éa politikai kérdésekkel sokban kapcsolattal bíró fejtegetéseinek kiadása „Papers on Public, Credit, Commerce and Fináncé-' címen. A könyv terjesztésére 5200 fontsterlinget fordítottak. A szakosztály állandó kiadványsorozata az International Conciliation Series, amelyre a kiadás 18.000 fontsterling volt. A szakosztály tevékenységének egyik legfontosabb része az International Relations Club-ók szervezése és fenntartása. Az International Kelation Club olyan egyesülés, amelynek keretén belül egyetemi hallgatók rendszeresen öszszejönnek, hogy az egyetem egy professzorának irányításával megismerjék és megvitassák a nemzetközi eseményeket, a világpolitika időszerű kérdéseit. A Carnegie Endowment nem kívánja, hogy a Clubok egységes programmot dolgozzanak ki, hanem csupán azt, hogy azokban alapos és értékes tudományos munka folyjék és e munka révén a Clubokba tömörült ifjúság birtokába jusson a korunkban annyira fontos világpolitikai, nemzetközi jogi és világgazdasági ismereteknek. E célok hathatós elérésére a szakosztály a Clubok részére nagymennyiségű munkát küld, számottevő és tartalmas nemzetközi jogi és világpolitikai lapokra előfizet, előadókat küld (a tavalyi előadók között szerepel Sir Herbert Brown Ames, a Népszövetség volt pénzügyi igazgatója, dr. Paul Dengler bécsi professzor, Clark Eichelberger, London stb.), klubközi konferenciákat tart, állandó útbaigazításokat ad. stb. A jelenleg működő klubok száma 639, ebből 523 esik az Egyesült Államokra és sziget-tartományaira. A többi 116 a következőképpen oszlik meg: Kanada 15, Latin Amerika 16, Kína ló, Japán 11, Brit-szigetek 25 (Anglia 16, Írország 2, Skócia 4, Wales 3). Európában az első klubok Miss Florence Wilson, népszövetségi könyvtárosnő, Carnegie-megbízott két körútja eredményeképpen keletkeztek. Angliában a Clubok alakítása a British Universities League of Nations Societies keretén belül történt. Miss Florer.ce Wilson keleteurópai körútjának eredményeként jöttek létre a következő közelkeleti Clubok: Jugoszláviában 3, Eomániában 3 (Bukarest, Kolozsvár, Temesvár), Görögországban 4. Törökországban 5, Bulgáriában 2. Ausztriában a Clubok szervezése az Austro American Insti'tute kebelében történik. A munkát ezután tovább kívánják folytatni Nyugat felé kiterjesztve. Az elm magyar klub megalakítására jelenleg folynak a tárgyalások. A Clubot a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kara állítaná fel. (Folyt, köv.) Herczeg László. Jegyzet: A Carnegie alapítvány kiadásában a következő magyar ivóktól származó munkák jelentek meg: Redlich: War Government m Austria-IIungary. — Matlekovies Sándor: Economics Conditions in Agricul turo during the War. — Bókay János dr.: The Health of Hungárián Chiildren and the War. — Matlekovies: History of Hungárián Commerce during the War. — Sete fényi József: Hungárián Industryduring the War. Popovics Sándor: Auütro-Hungariau banking and Financial History during the War. — Hegedűs Lóránt: The Financial History of Hungary in the First Year after the War. — Apponyi Albert: The Effects of the War Upon Government Administration and Public Opinlon in Hungary. — Gratz Gusztáv: The Economic Warhistory of Hungary. — Bud János: Food Controll in Hungary during the War. — Pap Dezső dr.: Soci la Conditions in Hungary Durhng the War. — Popovic* Dae Geldwesen in Kriege — Gratz—Richárd—Schtiller: Die aussere Wittschaftspolitik Österreich-Ungams. Mittcleurcpaiwhe Pláne. — Gratz-Schúllcr: Der Wirtschaftliche Zu6ammen bruch. — Hóger: Militarusche Verkehrsproblcme Öaterreich-Ungarne. Dr. Pap Dezső: A magyar szociálpolitika a világháborúban. A sorozat szerkesztője Gratz Gusztáv. Levél az erdélyi Uráról Ravennáról, erről a kis olasz városkáról feljegyezték, hogy évszázadokkal ezelőtt, mikor még reflektorok nem voltak, a hajókat a szirtes partok veszélyére harang kongatásával figyelmeztették. A fáma azt is megjegyzi, gyakran megesett, hogy a tenger zúgása elnyomta a harang szavát s ilyenkor a mitsem sejtő hajósok halálba mentek. Idők folyamán azonban a tenger óriási területén viszahúzódott és most már morajával nem tudta elnyomni az életmentő harang szavát. Erdély — Ravenna. Körülötte zúg a regáti irodalom tengere, melynek morajlása a Trianon utáni első években a havasi kürtök halk szavát könyörtelenül elnyomta. Végre tisztult a kép, a szellem utat tört a szurony és a közöny felett. Tudomásul kellett venni ott is és itt is, hogy az erdélyi irodalom oly eredményekkel dicsekedhetik, amelyekre Magyarországnak sokkal kedvezőbb körülmények között élő irodalmi élete is elismeréssel tekinthet. A békekötés óta már eltelt 15 esztendő Ez a sok, drága értéket felemésztő, önérzetet alázó, lelket keserítő, — majd öntudatra ébresztő és munkára sarkaló esztendő a magyar szellemi életnek egy új s a budapesti irodalmi iránytól eltérő, gazdag és mindenekfelett magyar fejezetet indította meg Erdélyben. Tudatára ébredt az erdélyi magyarság kollektív öntudata,, hogy az új határvonalak által teremtett elszigeteltségében magának kell gondoskodnia szellemi szükségleteinek fedezéséről s hogy éppen kulturális téren kell kisebbségi életének erős gyökereket vernie. Az impériumváltozás az erdélyi magyarságot olyan váratlanul érte, hogy hosszú ideig nem ébredt rá, hogyan építhet magának új életet. Az irodalom ismerte fel először helyzetének újságát és fontosságát és korán belátta azt, hogy félre kell tenni minden világnézeti különbséget és közös szervezetben kell a közönség elé lépni. Az írók hozzáláttak tehát munkájukhoz, itt nagy szerevük van a lirikusoknak; fő céljuk volt a magyar nemzeti kultúrát oly szervezetű, egységbe kiépiteni, amely) magában foglalija az erdélyi magyar nemzet minden rétegét és összefogja minden vércseppjét. Munkájukat kétségkívül nagyban elősegítette a lelkek mélyén szunnyadó hagyomány, a nemzeti történelem dicsőséges napjaihoz menekülés. A történelem — mint a kolozsvári egyetem magyar professzora — mond46