Országút, 1935 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1935 / 2. szám - A földbirtokreform gondolata a kiegyezéstől a világháboruig 2. [r.]

Üvegházi kertészetben a prímőrök termelésénél ugyancsak fontos szerephez jut a vi lamosvilágítás. A villamosáram további alkalmazása különösen nagyobb gazdaságokban, a mezőgazdasági gépeknél: trágyalészivattyú, szecskavágók, kukorieamorzsolók, cséplő-, keltető-, fejőgépek, öntözőberendezések, stb. nagyjelentőségű. Á kis lélekszámú, 400—500, 800—1000 lakossal bíró falvak villamosítása a vállalkozó tőke számára nem túlságosan kedvező terület, mert e kis községek villamosenergia fogyasztása meglehetősen kevés. Amellett lényegesen eltér a városok, bánya- és ipari központok villamosításától üzemvitelének szervezetében és módjában, tehát speciális megoldásukat követel. A földműves szegénység nagy tömege számára ezidőszerini valóban nehezen elérhetni, a villamosvilágitás előnyei, mert költségei a jelenlegi súlyos helyzetben túlhaladják anyagi teherbíró képességét. Nem a villamosáram ára, hanem a felszerelés és beszerzési költségek, továbbá a bérleti díjak összegének előteremtése okoz gondot. A legszerényebb számítással 2 darab 25 wattos villanykörte alkalmazásával és az árammérő bérleti dijával együtt 40—50 pengőre tehető az az összeg, amelybe egy család évi világítása minimálisan kerül. A mezőgazdasági munkásság jelenlegi kereseti viszonyai mellett — az évi 300—400 pengő összjövedelemnek egynyolcad-egytized részét képezi ez az összeg. A vállalkozó tőke számára a rentabilitás hiánya miatt vonzóerővel nem bíró területek vi lamosítása tehát nehéz feladat, amely csak a községi és állami támogatás erejével oldható meg. Ha azonban az állam anyagi támogatásával (az Országos Energiagazdasági Alap igénybevéte'ével) sikerül lámpahelykedvezményekkel és alacsony átalánytarifa révén a szegény törpefogyasztók áramellátását leltetővé tenni, akkor ennek hatása nemcsak a földműves nép gazdasági helyzetében, hanem műveltségi szín rónaiénak emelkedésében is érezhető lesz. Ennek kivitele nemcsak helyes gazdaságpolitika, de áldásos kulturmunka is volna. Boros Margit. X A íőldbiríokreform gondolata a kiegyezéstől a világháborúig x ii. A liberálisok elvi alapjuknál fogva a kötött birtok s az arisztokratikus latifundium ellen vannak. Legelőször a függetlenségiek adnak véleményt az agrárkérdésben külön programúiban,21 melynek követelései az agrárlapok cikkeiből kerültek elő. Az Irányi Dánieltől régebben körvonalazott nagybirtokellenes elvükhöz híven a hitbizományi és állami birtokokon való telepítést kívánják járadékrendszer alapján. A két függetlenségi sajtóorgánum, a „Magyarország" és az „Egyetértés" ezután is állandóan cikkez a hitbizomány és nagybirtok ellen, sürgetik a telepítést és parcellázást, a majorátusok és papi javak bérbeadását. 1911-ben altruista bankot javasolnak, mely fedezné a hosszú bérletre szóló reform pénzszükségletét és ez a bérletrendszer a kötött birtokon volna végrehajtandó.1'2 Mindezek végeredményben csak variációi az 1894-ben mondottaknak, ami természetes is, hiszen ez a párt nem foglalkozván komolyan közjogi politikával egyébbel, szükségképpen híjával volt az önálló gazdasági gondolatoknak. Az általános hangulat kívánta a földreformmal való foglalkozást, nekik is meg kellett tehát kockáztatniok néhány általános kijelentést, olvasóik kielégítése végett. A kormánypárti „Nemzet", majd később „Magyar Nemzet" ugyancsak liberális elvi alapon támadja a hitbizományi és kötött birtokrendszert s helyette új középbirtokososztályt kíván létesíteni. Telepítés mellett kisbérlet a javaslatuk és a Magyar Nemzet 1905ben felhozza, hogy az egyházi és közalapítványi birtokokon kisbérleteket kell létesíteni 15—30 hold terjedelemben, a piachoz közeleső helyeken pedig 5—15 holdasokat. A házikezelésben lévő birtokokon fokozatosan, a bérletben lévőkön azonnal meg kell valósítani a tervet s a bérlők a gazdatisztek felügyelete alatt dolgoznának s ezek választanák ki a bérlőket is, kiknél csak az igavonó állatok és tanyai ház felépítésére szükséges pénzösszeg kívánatos. A kerti kisbérlethez (5 hold) csak szaktudás kell. A bérlet 50—60 évig tartana.23 Általános hatásánál és nagy jelentőségénél fogva Beksics Gusztáv nézetét kell előadnunk, mivel az ö elveit a komoly pártonkívüli napisajtó átveszi, azonkívül cikkei igen nagy hatással voltak Darányi Ignác terveire s az imént tárgyalt kormánypárti sajtóra. Több munkájában foglalkozik részletesen a földbirtokreformmal s 1896-tól kezdve jelennek meg ezekben a munkákban érdekes és részben eredeti elgondolásai. A birtokeloszlást igen egészségtelennek tartja s a 34.56%-nyi kötött birtokot soknak nézi. Legszívesebben látná a hitbizományi s holtkézi (egyházi) birtok nemlétezését, mint amelyek fölött a tudomány már régen napirendre tért. Mindezek ellenére sem kívánja eme birtokok megszüntetését, hanem más alapra helyezését, hogy a velük kapcsolatban keletkezett elégedetlenség csillapítható legyen. Tehát ő is oda konkludál, ahova konzervatív oldalról Bernát István is eljutott, hogy a hitbizomány megfelelő alkalmazás mellett fenntartandó. Elvileg eltérnek, mert Beksics elvileg ellenzi, Bernát helyesli létezésüket. A telepítési akciót Beksics az állami és községi birtokok felparcellázásával akarja kezdeni s csak ezután akar sort keríteni a magánjellegű, kötött és nem kötött nagybirtokra, de nem kisajátítási alapon. A parcellázást ott kell kezdeni, hogy a születések számának apadása ezt kívánja. Bérletrendszert legföljebb egyes nemzetiségi területeken tart helyesnek. A kisbirtokosok letelepítése szerinte az Alföldön szükséges leginkább, tehát az ottani hitbizománvokat fel 42